A kakas leszállt
A minisztert és L. Simon László kultúráért felelős államtitkárt Süllei László kanonok vezette végig a még mindig „ostromállapotban lévő” templomon. Jelenleg nejlonnal letakart állványokról intenzíven folyik a főhajó két oldalán a falfestmények és az ólomüveg ablakok restaurálása, a karzaton épp most szerelik össze az újratervezett orgonát, mögötte a színes rózsaablak már a helyén van. Az oldalgaléria újra megnyílt a turisták előtt, itt a múzeumi termekben kiállítás látható a templom értékesebb kegytárgyaiból, a felújítás során előkerült időkapszulákból és a lecserélt, régi épületdíszekből. Például ide került a Béla-torony agyonszegecselt vén érckakasa. Megkezdődött a padló pirogránit köveinek cseréje a főbejáratnál, de a templom járófelületének nagy részét még a régi, kopott kövek burkolják. Mint megtudtuk, az oldalkápolnákban az eredeti kövek meg is maradnak. A főhajóból a padokat és a szentélyből az úgynevezett stallumokat elvitték restaurálni, a hívek és a turisták most székeken ülnek. A szentély és a mellékkápolnák felújítása láthatóan a végére marad, ezekben még látszik, hogy a falakról néhol foltokban mállik az aláázott díszítőfestés. Az oltár rendbetétele nem a projekt része, azt az egyház külön végezteti el.
A Mátyás-templom felújítása2006-ban kezdődött a Reneszánsz Zrt. és a Magyar Építők Zrt. által létrehozott konzorcium generálkivitelezésében. Akkor a munka időtartamát négy évre tervezték, a költségét pedig 6,5 milliárd forintra. Azonban az előre nem látható események, például az alapkőzet meglepetései, a templom tövében talált hatalmas középkori temető feltárása, valamint az előre nem kalkulált gazdasági válság miatt már 2009 végére látszott, hogy a munkák két évvel tovább tartanak, s csak 2012-re fejeződnek be, továbbá költségei 6,5 milliárdról 7,8 milliárd forintra emelkednek. Most már tudjuk, hogy a végső dátum 2013, a végső ár pedig 8,5 milliárd lesz. Persze várjuk ki a legvégét.
A munkákat a külső felújítással kezdték. Az első években a falak sok helyen elmállott kőanyagát cserélték ki, valamint rendbe tették az altemplomot, a Hilton felőli oldalon megépítették a felszín alatti, 300 négyzetméteres bővítményt a gépészet számára. Sokan emlékezhetnek, hogy a tervezés időszakában szerepelt az elképzelésekben egy látogatóközpont-jellegű föld alatti bővítmény is a templom déli oldalán, de végül is költségcsökkentés miatt ez kikerült a tervekből. Bekerült viszont a tető 150 ezer Zsolnay-cserepének elengedhetetlen cseréje, amit 2009-re végeztek el. Majd ezután következett a templom főtornyának, a Mátyás-toronynak a megújítása. Összességében hatezer négyzetméter kőfelületet újítottak meg a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. munkatársai a templomon. Aztán 2010-től a belső terekre helyeződött át a hangsúly. Előbb a galéria múzeumi tereit – a királyi oratóriumot, a máltai lovagtermet, az I., II. és III. Béla termet – tették rendbe, restaurálva díszítőfestésüket, s ahol kellett, kiszárítva csapadékvíztől átázott falaikat. Majd következhetett 2011–2012-ben a főhajók festészeti rekonstrukciója, de úgy, hogy közben a templom folyamatosan nyitva maradjon, és csak egy részét zárják le a felújítás miatt. A befejezésig összesen 600 négyzetméternyi falképet és 11 ezer négyzetméter díszítőfestést újítanak meg a restaurátorok. A generálkivitelező részéről Szebeni Nándor festő-restaurátor ellenőrzi a munkát, aki már a templom 1965 és 1970 között lezajlott felújításában is részt vett. Akkor egyébként felmerült, hogy esetleg eltüntetik a gótikus templomhoz nem igazán illő tarka falfestést. Többek közt Zolnay László, a híres régész volt ennek híve, de nem ő döntött. Az akkori vita most annak fényében érdekes, hogy Pannonhalmán, a gótikus apátsági templomban az épp befejeződött felújítás során eltávolították a Storno-festményeket. Tudni kell azonban, hogy a Mátyás-templom bármennyire is régi az alapköveit tekintve, mai felépítménye mégiscsak XIX. századi, Schulek Frigyes tervezte neogótikus alkotás, amelyhez indokoltan tartozhat hozzá a színpompás falfestés is.
