– Csak tegnap érkeztem Magyarországra – szabadkozik, ha egy-egy angol szó nem jut az eszébe az anyanyelvén. De hamar belelendül: termodinamikai malom, a bioszféra önfenntartó működése, a Húsvét-szigetek kipusztulása „túlhasználat” révén. Klímaváltozás, bifurkációs pontok, felelősségvállaló, „érdekgazda” menedzsmentfilozófia, Gaia-tudat, arisztotelészi gondolkodás. Siklunk egy óriásit a fizikában, beveszünk egy jókora filozófiai kanyart, hogy gyomrunkat az agyunkba rándítva az üzleti tudományoknál érezzük a szellemi légnyomáskülönbséget. Egy fiatal hölgy a végén engedélyt kér, hogy megölelhesse az előadót. Mi, többiek pedig úgy érezzük, újra le tudnánk érettségizni. Van, aki feláll a BKIK, a Piac és Profit, valamint a Budapest Klub rendezvényén, és azt kérdezi, milyen üzenetet vihet haza cége munkatársainak?

László Ervin munkássága nem lehet ismeretlen az előtt, aki megfordult az elmúlt évtizedekben a könyvesboltokban. Bár évtizedek óta külföldön él, az idegen nyelvek mellett magyarul is megjelent számos műve. „Üzenete” régóta ugyanaz: nem profit, hanem ökológiai szemléletű rendszer-filozófia; ezt számos tudományos fórum tagjaként van lehetősége propagálni is. – A bioszféra addig működött tökéletesen, önfenntartóan, amíg egy faj meg nem jelent: az emberiség. Most elértünk egy globális kritikus pontot. A mi generációnk az első a történelemben, amely el tudja határozni, hogy egyben az utolsó lesz-e. Az emberiség azzal a szabadsággal rendelkezik, hogy túl tud lépni genetikailag előre programozott voltán... Nem tudunk magunkból másik fajt kreálni. Aktivistának kell lenni: olyan eszközöket kell felhasználnunk, amilyeneket csak tudunk – hangoztatja. Blogot ír a Huffington Postra, etikai díjat hozott létre, s mint az e cikkhez készült interjúban elmondta, „most jött el az életemben az első lehetőség arra, hogy iskolát tudjak alapítani. A Giordano Bruno Egyetemen akarunk tanulmányi központot kialakítani”. Online „humanista” egyetem lesz ez, diplomát is ad.

László professzor ugyan a jövőt kutatja, de aligha láthatta ennyire előre a saját jövőjét. Van, aki könyvelőként kezdi húszévesen, és akként teszi le a könyökvédőt hetven felé. László Ervin csodagyerek-zongoristaként indult, tizenöt évesen diplomázott a Zeneakadémián, és az 1960-as évekig nem foglalkozott rendszeresen tudományos kérdésekkel. Ma a világ legörökifjabb kancellárja a talán legifjabb egyetemen. – Mostanában csak „elvben” zongorázom. Ez a tevékenység egy másik életszakaszomhoz tartozik: a harmincas éveimig zongorázásból éltem. Ha van rá egy hónapom, akkor szívesen kikapcsolódom zongorázással, de tavaly nem volt. Így már két éve a zene nincs jelen az életemben. Ha az új egyetemünkkel kapcsolatban minden jól megy, akkor szeretnék magamnak egy hónapot, amikor csak a zenével tudok foglalkozni – mondja.

Az elmélyülésnek, a dolgozószoba magányának egyszerre kell megférnie a díszdoktori címekkel, előadás-felkérésekkel, utazásokkal, adminisztratív kötelezettségekkel járó nemzetközi taposómalommal. Az 1993-ban alapított, világunk jobbá tétele mellett elkötelezett Budapest Klub olyan neveket vonzott, mint a dalai láma, Kobajasi Kenicsiro, Elie Wiesel, Mihail Gorbacsov, Desmond Tutu, Göncz Árpád vagy Václav Havel. – Sokat olvasok, és rögtön el is gondolom, hogyan vág bele, amit olvastam, abba, amin éppen gondolkodom. Aztán félrerakom az engem érdeklő könyveket, cikkeket: halomban állnak ezek a dolgozószobámban. A kollégáim és barátaim tudják, min dolgozom, és küldenek is olvasnivalókat – mutatja be munkamódszerét.

Filozófus? Polihisztor? Reneszánsz ember? Vannak, akik követik – mások élesen bírálják. – Amikor a kezembe került, nem tudtam letenni, be sem mentem aznap a (saját) cégembe. Egyszer csak összeálltak számomra a dolgok ezt a rendszerszemléletet olvasva – mondja László professzor egyik könyve kapcsán Demcsák Mária, a Piac & Profit gazdasági havilap főszerkesztője. Bencze Gyula, a KFKI Központi Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet fizikusa viszont lapunk hasábjain támadta László Kozmikus kapcsolatok című, korábbi könyvét. „Figyelemre méltó a ... nem teljesen megértett fogalmakban burjánzó stílus, az ignoráns verbalizmus, amely idegen a természettudományoktól. A szavaknak a természettudományokban csak annyi a szerepük, hogy precízen definiált fogalmakat jelölnek. ... Valójában a könyv különböző színvonalú ismeretterjesztő művek tartalmából összemásol, kritikátlanul az anyagba olvasztva az áltudományok képviselőinek tudománytalan képzelgéseit is” – írta.

Hraskó Gábor biológus, a Szkeptikus Társaság elnöke, az Európai Szkeptikus Szervezetek Tanácsa elnökségi tagja nem vonja kétségbe László Ervin jó szándékát, de szerinte helyenként olyan –mint a vákuumenergia-kicsatoló kérdésében – „kifejezetten blőd” érvekkel operál, „hogy arra nem lehet akciótervet építeni”. Úgy véli: nagy hiba, hogy a hivatalos magyar tudományosság befogadta Lászlót, és ma az MTA külső tagja lehet. Hraskó Gábor a Római Klubbal kapcsolatban pedig emlékeztet: a nevéhez pedig olyan, be nem vált prognózis fűződik, mint például az, hogy 1990-re elfogy a világ kőolajkészlete.

– Én nem szeretek vitatkozni. Azt mondom a kritikusoknak: kritizáljanak, de pozitívan. Mondjanak valami jobbat. Ha valaki úgy tartja, álomkép vagy butaság, amit mondok, akkor nincs miről beszélnünk. Aki komolyan veszi, azzal szívesen beszélgetek. Nem olyanokat akarok mondani, amit én találok ki, hanem amit sok okos ember már kitalált. Értelmet szeretnék adni mindennek, hogy az emberek megértsék – mondja László Ervin arra a kérdésünkre, mit felel bírálóinak.

A mindennapok nyugalmát és egyben inspirációját egy Pisa környéki, kápolnának épült régi ház adja meg, a dombtetőn. – Most már majdnem önfenntartó a házunk: napenergiát, saját vízforrást használ. Saját veteményeskertünk is van. Megpróbálunk önállóan élni, amennyire lehet – mondja. Az olasz klíma és vidék neki mindig nagyon szimpatikus volt. Az olaszok nem várják el az embertől, hogy olasz is legyen. A külföldi élvezi, hogy ott van, úgy él, ahogy akar, és az olaszok ennek örülnek. Itália mindezzel együtt „sem helyettesíti ugyanakkor Magyarországot, ami a gyerekkori élményeimet és a származásomat jelenti”, mondja.

Felesége a svéd ajkú, finn nemesi családból származó Carita Jägerhorn af Spurila, egymással angolul beszélnek. – A család számomra belső izgalmat jelent: inspiráljuk egymást szellemileg is. „Nemzetközileg” vagyunk: az egyik fiam felesége indiai, a másiké mexikói – mondja, előadásába is beleszőve Amerikában élő gyerekeit.

E sorok írásakor László Ervin éppen New Yorkba, az ENSZ-be készült, ahol húsz és negyven év közötti (dollár)milliárdosoknak tart majd előadást arról, hogyan tudnák közös, globális jövőnkbe fektetni felesleges millióikat. Lehet, hogy ő lesz a legfiatalabb a rendezvényen.

Névjegy

LÁSZLÓ ERVIN 1932-ben született Budapesten. Csodagyerekként végzett a Zeneakadémián, tizenöt évesen diplomázott. A Sorbonne-on doktorált bölcsészetből, számos amerikai egyetemen is tanított. A Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a Római Klub tagja, a Budapest Klub alapítója, a Giordano Brunóról elnevezett új online egyetem kancellárja. Blogot vezet a Huffington Poston. Olaszországban él, két fiú apja. Számos könyve jelent meg. Hat nyelven dolgozik elmondása szerint.