Két darab a múltból

Bár az irodalomtörténészek szerint Csurka István drámaírói életműve az 1980-ban bemutatott Házmestersiratóval véget ért, tény, hogy az utolsó harminc évben a szerző még két további színdarabbal jelentkezett.

A valóban „utolsó” színmű, A hatodik koporsó megjelenésekor – 2011 februárjában adták ki a Magyar Fórum különszámában – szinte semmilyen feltűnést nem keltett, az utóbbi hónapokban viszont nagy vihart kavart. Mint ismeretes, a Dörner György vezette Újszínház tűzte volna műsorára az évad második felében, ám a hirtelen támadt figyelem (magyarán, hogy jó néhányan elolvasták az internetre is fölkerült szöveget) reflektorfénybe állította a darab megannyi gyöngeségét. Habár (vélhetőleg Bayer Zsolt nyomán) sokan –köztük a főpolgármester – vélekedtek úgy, hogy a mű vége legalábbis „necces”, a drámát végigolvasók maguk is meggyőződhetnek róla, hogy a szöveg nem pusztán primitív összeesküvés elméletektől és antiszemita kliséktől hemzseg, hanem egész egyszerűen nem lehet előadni. A benne megjelenő karakterek papírmaséfigurák, a szövegek legfeljebb teátrálisan deklamálhatók, alakításra viszont semmilyen lehetőséget nem teremtenek.

Miután Dörner György elállt a mű bemutatásáról, egyetlen említés erejéig szóba került Csurka Megmaradni című darabja is. Ez mára olyannyira feledésbe merült, hogy például a Wikipédia amúgy meglehetősen részletes Csurka-szócikkében sem szerepel – pedig megírásakor, 1988-ban színpadra állította a Gyulai Várszínház, illetve a Nemzeti Színház (Csurka László főszereplésével), egy évre rá pedig a kecskeméti Katona József Színház is bemutatta.

Tény ugyanakkor az is, hogy az erdélyi magyarság sorskérdéseit boncolgató, és ezért a rendszerváltás előestéjén különösen aktuálisnak számító darabot kortárs elemzésében Radnóti Sándor egyértelműen sikerületlennek minősíti. Ennek okát abban látja, hogy az „edukatív, élettanácsadói írói magatartást” akarja kiterjeszteni a határon túli magyarságra, noha „sem tudásunk, sem illetékességünk nem lehet elegendő”, hogy anyaországiként ezekben az alapvető kérdésekben életmintákat adhassunk.

Mindennek fényében egyébként nem meglepő, hogy Dörner különösebb indoklás nélkül végül a Deficit bemutatásamellett döntött, az „üzleti sikerrel” kecsegtető A hatodik koporsót pedig a Vígszínház vezetőinek figyelmébe ajánlotta. 

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.