Köszönet a gondos jezsuitának

Irodalom- és könyvtártörténeti szenzációról adott hírt az ELTE Egyetemi Könyvtára. Az intézmény főmunkatársának sikerült azonosítania több mint két tucat XVII. századi kötetet, amely 230 éve Pázmány Péter (1570–1637) magánkönyvtárából került az egyetemi bibliotéka (elődjének) tulajdonába – de eddig senki sem tudta, valójában honnan, kitől származnak a dokumentumok. A leleteket ősszel tekintheti meg a publikum.

A felfedezés többek között azért jelentős, mert immár fogalmat alkothatunk arról, hogy az irodalmi munkássága okán is tisztelt egyetemalapító főpap életművének hátterében miféle tudományos műhely állhatott –hangsúlyozta a könyvek eredetét tisztázó irodalomtörténész, Knapp Éva, aki szerint a magánkönyvtár művelődés- és könyvtörténeti helye valahol a nagyszombati Zsámboky János és Zrínyi Miklós gyűjteménye között jelölhető ki; az előbbit Bécsben, az utóbbit Zágrábban őrzik.

Pázmány Péter második, pozsonyi könyvtárát (az első, a nagyszombati megsemmisült egy tűzben) végrendeletében a pozsonyi jezsuita kollégiumra hagyta. Miután Mária Terézia 1773-ban feloszlatta a jezsuita rendet, és államosította annak könyvtárait, a kor neves tudósa, a budai egyetemi könyvtár segédőre, Kovachich Márton 1782-ben megbízást kapott, hogy a gyűjteményekből válogasson „korszerű műveket”. Kovachichnak nyilván fogalma sem volt arról, hogy az általa összeállított kollekcióba Pázmány könyvei is bekerültek – a bíboros-érsek ugyanis semmiféle jelet nem hagyott bennük. Knapp Éva elárulta, hogy a megfejtés kulcsa a könyvekben szereplő 1637. március 19-i dátum volt – azaz Pázmány halálának pontos időpontja, amelyet valószínűleg egy különösen gondos jezsuita könyvtáros írt a lapokra, esetleg a bíboros iránti tisztelete jeléül – az állományba vétel hónapjának és a napjának feljegyzését egyébként nem írta elő a regula.

Mint megtudtuk, a huszonöt kötetből és harminc műből álló Pázmány-hagyaték a főpapnak ajándékozott díszkötéses nyomtatványokból, prédikációs és politikai munkákból áll össze, amelyek egy része azonban nem csak önmagában értékes. A kötéstáblák megbontásakor meglepő leletek kerültek elő: az egyik könyv Pázmány Isteni igazságra vezérlő kalauz című műve első, azaz 1627-es kiadásának néhány lapját rejtette, a másikban egy rendkívül értékes, 1556-ban készült, Magyarországot ábrázoló fametszetes térkép töredékére bukkantak, Wolf gang Lazius munkájára, amelyből egyetlen ép példány létezik, az is Bázelben. A most megtalált darab részben kiegészít egy másikat, amelyet az Országos Széchenyi Könyvtár őriz.

Legutóbb – 2004-ben – Pozsonyban, az ottani egyetemi könyvtárban azonosítottak nagyobb számban Pázmány-könyveket – szám szerint ötvenkettőt. A munkát végző Mészáros Klára (Klara Mészárosova) azonban nem publikálta a felfedezést, sőt az egyetem még azt sem tette lehetővé, hogy a magyar kutatók akár egy pillantást is vethessenek a dokumentumokra.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.