Új korszak, homályos jövő
A sajtótájékoztatón több kérdés hangzott el ezzel kapcsolatban, Cselovszki Zoltán azonban nem tudta megmondani, hogy ebbe mely intézményeket vonnák még be, és csak az ötletelés szintjén beszélt róla. Nem tudható az sem, hogy ő maga például milyen státuszban dolgozik majd ebben az új intézményben, de azt elmondta, hogy az örökségvédelem új nemzeti stratégiájának kidolgozásában szeretne részt venni. Ennek az új stratégiának pedig illeszkednie kell az új, ügyfélbarát közigazgatáshoz. Elképzelése szerint a műemléki elvárásoknak be kell épülniük a helyi szabályozási tervekbe, a helyi védelem jogait pedig fel kell erősíteni.
Új korszak kezdődött, aktualizálni kell az örökségvédelem, benne a műemlékvédelem küldetését is. Szerethető műemlékvédelmet kell csinálni – mondta. „A társadalom ellenében nem lehet egy szakmát képviselni”, mondta az elnök arra utalva, hogy az örökségvédelmi hivatalt „negatív véleményklíma” vette körül, azaz sok kritika érte, miszerint fejlesztéseket hátráltat lassúságával, vaskalaposságával, árdrágító elvárásaival.
Sértéssel ért fel a műemlékes szakma számára az említett hétfői államtitkári interjúban, amikor L. Simon László korrupciót is emlegetett a hivatallal kapcsolatban. Olyan eseteket például, amikor a műemlék-felügyelő a saját felesége bt.-jét ajánlja az ügyfélnek a helyreállítási terv elkészítéséhez. Az ilyen esetekből lett elege mindenkinek, mondta az államtitkár. Cselovszki Zoltán ebben a vonatkozásban legalább megvédte az intézményt, mondván: csupán egy ilyen eset volt a hivatali ideje alatt, az sem volt bizonyítható.
Már csak azért is furcsa korrupcióval indokolni a KÖH megszüntetését, mondják a hivatal munkatársai, hiszen a műemlék-felügyelőket már egy éve átcsoportosították a kormányhivatalokhoz. Tehát a hatósági jogait másfél éve elveszített KÖH-ben már nem is volt lehetőség ilyen korrupcióra.
A KÖH megszüntetésével kapcsolatban tájékoztatást kért az igazságügyi minisztertől Szabó Máté ombudsman, az alapvető jogok biztosa is, aki három kérdést fogalmazott meg: „mi indokolja a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal megszüntetését; milyen előzetes hatásvizsgálatokat végeztek, mely szakmai szervezetek véleményét kérték ki, illetve milyen módon biztosítja a jövőben az állam az intézményesített örökségvédelmet?” Ezek közül különösen az egyeztetés kérdése lehet érdekes, hisz nyilvánvalóan a szakmai szervezetekkel nem történt ilyen. Feltehetően a kulturális államtitkárt és a KÖH-elnököt is váratlanul érte a múlt keddi kormányülésen hozott direktíva. Közben úgy értesültünk: azonnali hatállyal felfüggesztették a KÖH-ön belül működő Műemléki Tanácsadó Testületet, közismert nevén a műemléki tervtanácsot, szokásos keddi ülése tegnap már el is maradt.
A nemzetközi műemlékvédelmi szervezet, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága szerda délutáni ülésén tárgyalja a kialakult helyzetet. Várhatóan csütörtök reggel teszik közzé álláspontjukat. Addig Nagy Gergely, a bizottság elnöke csak a saját véleményét tudja elmondani. E szerint a KÖH körül zajló történésekben a műemlékvédelmi munka klasszikus komplexitását látja veszni. Ő maga nem a hatósági jogkör elvesztését sajnálja, hisz ez igazából a felügyelőkre csak pluszterheket rótt, amitől nem tudták elvégezni a felügyeleti munkát. A baj igazából az volt, hogy a hatósági jogkör tavaly januári átcsoportosításakor a műemlékvédelmi intézmény is szétesett, a KÖH elvesztette gyakorlott szakembereit, a területi műemlék-felügyelőket. Nagy Gergely szerint mindenképp szükség van egy műemlék-felügyeletet ellátó szervezetre Magyarországon, amelyet most a nulláról lehet újraépíteni.
