Darabolós gyilkosság
A határozat szövegét még nem ismerjük, de mint értesültünk, lényege az, hogy a hivatal, amely a műemlékekkel és a régészeti, valamint a műtárgy örökség ügyeivel foglalkozik, megszűnik önálló hivatalként létezni, és ami belőle megmarad, az részben a Belügyminisztériumba, részben az Emberi Erőforrások Minisztériumába tagozódik be.
Érdekes kettősség jellemzi a kormányzat örökségpolitikáját. Míg egyik oldalon a múltbéli nemzeti értékek felkarolása és rekonstrukciója történik mind anyagi, mind szellemi értelemben, addig a másik oldalon az örökségvédelem intézményének szisztematikus leépítése zajlik immár 2010 óta. Pedig az első Fidesz-kormány idején végrehajtott intézményreformok még a névadásukban is örökségpártiak voltak. Akkor, 2001-ben jött létre az Országos Műemlékvédelmi Hivatalból és a régészet ügyeit koordináló Kulturális Örökség Igazgatóságából a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, hogy egységes hivatalba szervezze a régészettel, műtárgyvédelemmel és -kivitellel, valamint a műemlékvédelemmel kapcsolatos tevékenységeket. Mindez éppen annak a Cselovszki Zoltánnak a műemlék-hivatali elnöksége idején történt, aki két hónappal ezelőtt tért vissza az intézmény élére.
A mai KÖH azonban már nem az, amelynek az alapításában 2001-ben részt vett. Az egykor erős intézmény, amely a műemlék épületek esetében az építéshatósági, vagyis az építésengedélyezési jogkört gyakorolta, 2012-re elvesztette munkatársainak és jogköreinek jó részét. 2011 januárjától például lecsatolták és a kormányhivatalokhoz rendelték a KÖH korábbi vidéki irodáit, amelyekkel az építésengedélyezési jogkör is ment, de a másodfok a hivatalnál maradt. 2012. július 1-jétől pedig ez a jogkör is megszűnt, ráadásul a kormányhivatalokba kiszervezett örökségvédelmi irodák engedélyezési hatáskörét is elvették, az örökségvédelem csupán szakhatóságként vesz részt ma már a műemlékek felújításának, bővítésének engedélyezési eljárásában. Ennek a metódusnak a bevezetésekor mondott le Tamási Judit addigi KÖH-elnök, aki 2010 ősze óta látta el feladatát. Közben számos munkatárstól is megvált a hivatal, az év elején például a KÖH-höz tartozó Építészeti Múzeum munkatársainak nagy részét küldték el.
Ebben a megcsonkított állapotban vette át a KÖH vezetését ismét Cselovszki Zoltán, azzal a reménnyel, hogy ha a hivatal jogait vesztette is, azért még lehet annyira erős, hogy elérje a műemléki értékek és kötelezettségek bevételét a helyi szabályozási tervekbe, ami egy önműködően szabályozott védelmi rendszert hozna létre. A hivatal pedig folytatná tudományos munkáját, illetve az örökségi irodák szakmai koordinálását. Információink szerint Cselovszki Zoltán a jelenlegi helyzetben lemondását fontolgatja, de csütörtökön vidéken tartózkodott, nem lehetett őt utolérni. A hivatal sajtóreferense, Róna Katalin pedig azt válaszolta kérdésünkre, hogy egyelőre nem tudnak nyilatkozni, mert nem ismerik a kormányhatározat szövegét.
Mint a fentiekből kitűnik, 2010 óta az új kormány szisztematikusan bontja le a hivatalt, aminek legfőbb oka nyilvánvalóan az, hogy műemlékeket és régészeti területeket érintő nagyberuházások esetén túl nagy szava volt, és befolyásolhatta az engedélyezés, a kivitelezés ütemét. Több mint érdekes például, hogy az örökségi irodák engedélyezési jogkörének elvételéről rendelkező törvényt három jelentős műemlékekkel rendelkező város (Győr, Eger, Tata) polgármestere terjesztette be. Szakértők ugyanakkor azt valószínűsítik, hogy a drasztikus döntés hátterében egyes nagyberuházások (például a kecskeméti Mercedes-gyár) régészeti többletköltségeinek KÖH általi jóváhagyása lehet. Beszédes az a vita is, amely a régészek és az autópálya építők között alakult ki, s amelyben gyakran vádoljáka régészeket azzal, hogy hátráltatják az építési munkákat.
A kulturális államtitkár egyelőre nem nyilatkozott az ügyről. Mindöszsze Hammerstein Judit helyettes államtitkár mondott annyit az MTI-nek, hogy „az államtitkárság a kormányhatározat közzétételét követően ad információt az ügyben”. Vélhetően ekkor derül ki, mikortól hatályos a döntés. L. Simon László kulturális államtitkár nem lehet különösebben boldog a tervezettől, legalábbis erre utal, hogy a jövő hétre, a kulturális örökség napjai alkalmából tervezett sajtótájékoztatót már lemondta. A feladatot Cselovszki Zoltán örökölte meg.
