Ami jár, az jár
Kinyilatkoztatunk megint: a besztof válogatások megúszásra játszanak rendszerint. Annak elkenésére, hogy momentán nem jut eszünkbe semmi, de ha van pár világslágerünk, különösebb kockázat nélkül telepakolható legalább egy lézerlemez. Ha kicsit több van, akkor kettő is. A besztof műfaj csúcsa nyilvánvalóan az, amikor már az életmű harmadik kiadványa is ezt a címet viseli, arra már tényleg nem lehet mit mondani, csak azt, hogy megérdemled, hogy mindenki elfelejtsen édesapa/-anya.
Shirley Bassey – ahogy egy istennő általában – még elég mértéktartónak bizonyult: legalább kilenc nagylemez után gondolta, hogy ideje volna egy összegző válogatásnak. Ez a kegyelmi pillanat mondjuk 1968-ban volt, szóval nem tegnap. Még egy szám: Shirley Bassey és hívei jövőre ünnepelhetik a művésznő színpadra lépésének hatvanadik évfordulóját.
A walesi énekesnő dupla válogatása összesen 24 dallal, alig több mint hetvenpercnyi zenével kedveskedik, ez akár egyetlen cédén is elfért volna, de mivel abszolút ingyen és illegálisan jutottunk a zenéhez, nem fanyalgunk, hanem örülünk, hogy össze lett gyűjtve néhány highlight az életműből. Annak még inkább, hogy a személyes kedvencek is ott vannak az anyagon. Mindjárt a második track a History Repeating, amit tudtommal a Propellerheads nevű, ugyancsak színvonalas popban utazó formáció írt Bassey-nek, bizonyítva, hogy az úgynevezett nagy öregek és az úgynevezett titánok közti generációs szakadék nemhogy áthidalható, de ez a híd sokkal hamarabb elkészül, mint a Margit. Aztán ott van a Light My Fire, amit Robby Krieger jóvoltából a Doors vitt sikerre – 1967-ben. Hogy annyian feldolgozták az elmúlt 45 évben, ugyancsak bizonyítja, hogy korszakos remekműről van szó. Ezt még talán a néhány elemében pozőrnek bizonyuló kultbanda gyűlölői sem vitatják. A Shirley Bassey által énekelt verzió meg vitathatatlanul az egyik legjobban sikerült „remix”.
A szerelmes dal nem okvetlenül öncélú nyálhullámverés, lehet azt jól is csinálni – erre is bizonyíték a matróna életműve, amelyben kifejezetten impozáns mértékben váltogatják egymást a számára írt és az átdolgozott érzelmes nóták. Finoman nyúl mindenhez, legyen az a Moon River, esetleg StevieWonder dala, a You Are The Sunshine Of My Life vagy éppen a Where Do I Begin. Még a James Bond alá írt filmdalokat (Diamonds Are For ever, Goldfinger) is úgy tudja csapatni, hogy az ember jólesően fázni kezd. De Shirley Bassey persze nem csak nagy melegben ideális hallgatnivaló. A királyokat néha el kell zavarni, a vokális istennőknek viszont mindig meg kell adni, ami jár: beénekelhető tér, figyelem, szeretet, miegyéb.
(Shirley Bassey – Best Of – EMI 2012)
