A két szerkesztőség és a folyóiratok a megyei könyvtár hatáskörébe kerültek volna az elképzelés szerint, és szeptember elsejétől munkatársaik felének is búcsút kellett volna inteniük. A hír megdöbbentette a Látó szerkesztőit és olvasóit, hiszen a tanácselnök senkivel sem konzultált az ügyben. A megyei elöljáró a költségvetési kiadások csökkentésére hivatkozik, miközben a lapok fenntartása a legkisebb tételek között szerepel a büdzsében. A folyóiratok szerkesztői szerint a tervezet végrehajtásával megszűnne a két tekintélyes folyóirat önálló intézményként létezni.

A kulturális intézményekkel foglalkozó megyei alelnök, Lokodi Edit Emőke felszólítására a Maros Megyei Közgyűlés múlt csütörtöki ülésén végül nem tűzte napirendre a marosvásárhelyi Látó és a Vatra a megyei könyvtár alosztályába sorolásának tervezetét, a megyei közgyűlés liberális elnöke, Ciprian Dobre mégis megpróbálta átvinni a testületben a lapok jogi státusának megvonását, noha az RMDSZ megyei vezetésének azt ígérte, átgondolja, legalábbis elhalasztja a tervezet napirendre vételét. A tanácselnök annak ellenére is megszavaztatta volna tervezetét, hogy a testületben erősen megoszlanak a vélemények, a demokrata-liberálisok kifejezetten ellenzik a két irodalmi lap ellehetetlenítését, mi több, a szociálliberális frakcióban sincs egységes álláspont ebben a kérdésben.

A Népszabadság megkeresésére Kovács András Ferenc költő, a Látó főszerkesztője úgy nyilatkozott, hogy szerinte Ciprian Dobre részéről szó sincs meghátrálásról, az előjelek mindössze az ügy valamelyes halasztását sejtetik. Némely lapértesülésekkel szemben a főszerkesztő pontosított: sem a megyei tanács képviselőivel, sem az érintett felekkel nem tanácskoztak a létüket alapvetően fenyegető kérdésben. Gáspárik Attila, a megyei közgyűlés kulturális szakbizottságának titkára is megerősítette Kovács András Ferenc kijelentését, a megyei testületben semmilyen formában nem merült fel korábban a tanácselnök határozattervezete. Gáspárik a Látó és a Vatra könyvtárba olvasztásának terve mögött egy új hatalmi konfiguráció első lépéseit sejti.

A Látó kiadási költségeinek kérdésében Kovács megint csak pontosított: a Dobre által hangoztatott 320 ezer lejes évi kiadási költségekkel szemben alig 210 ezer lejre számíthattak a megyei tanács részéről, szerinte a megyei tanács kulturális intézményei közül a Látó kapta a legszerényebb támogatást, ennek ellenére a folyóirat – állítja a főszerkesztő – jól gazdálkodott. „Mondvacsinált érvek, személyes érdekek, kis politikai diverziók állhatnak a háttérben. Nem tagadható le a lap felé irányuló enyhe etnikai utálat sem” – fejtette ki lapunknak Kovács András Ferenc.

A főszerkesztő azt mondja, a Vatra folyóirat sincs jobb helyzetben, a két lap sorsa ugyanis „egy csomagban” szerepel. A Vasarhely.ro marosvásárhelyi hírportál úgy tudja, Ciprian Dobre tervéről Dan Culcer, a Vatra Franciaországban élő alapító szerkesztője, az Association des Journalistes Roumains-Ouest elnöke szerzett tudomást, ő értesítette Markó Bélát. Dan Culcer egyébként a Racionális átszervezés vagy puccs? Mit akar Ciprian Dobre? című, Elancourtból keltezett, a sajtónak is elküldött levelében emlékeztetett arra, hogy annak idején a régi pártaktivisták használtak ilyen autokrata módszereket.

Hozzáteszi, akkor Domokos Gézával együttműködési szerződést kötöttek, mert csak így állhattak ellen a pártaktivisták támadásainak. Kovács András Ferenc hangsúlyozza, nem holmi vidéki lapokról szól a történet: mindkét folyóiratot a Román Írószövetség alapította. A rendszerváltás után az Igaz Szó utódaként létrejövő Látó menet közben nem elhanyagolható külhoni ismertségre tett szert: Kolozsvártól Budapesten át Párizsig olvassák, számon tartják a szépirodalmi fórumot, amely minden évben díjakat oszt, és a Látó Irodalmi Színpadát is működteti. Az ügy nemzetközi visszhangja is a folyóiratok tekintélyét tükrözik.

„A Látó életében voltak nehéz helyzetek, de ilyen válságos szituációval még nem szembesültünk. A módszer bosszant leginkább. Harmincéves koromig kemény diktatúrában éltem, annak előszelét érzem most is” – állapítja meg a főszerkesztő. Értesülésünk valószínűségét, miszerint az ügy hátterében az állhat, hogy szemet vetettek a folyóiratok központi fekvésű székhelyére, Kovács sem zárja ki, úgy véli, nem magányos akcióról van szó. – Ha az ügy belátható időn belül nem rendeződik megnyugtatóan, akkor egyéb tiltakozási forma is elképzelhető – jelentette ki.