Néma dzsin

„Szívemet a puskatus zúzta, / Szememet ezer rémség nyúzta, / Néma dzsin ült büszke torkomon /S agyamat a Téboly ütötte. És most mégis, indulj föl, erőm, / Indulj föl megintlen a Földről. / Hajnal van-e, vagy pokol éjfél? / Mindegy, indulj csak vakmerőn, / Mint régen-régen cselekedted.” (Ady Endre)

Minek verset elemezni?! – kérdezte-állította a harmadikos gimnazista Róka Ági, aki abba az egyetlen osztályba járt, ahol tanítottam. Épp almaszedés volt, a domboldalon elénk táruló látványra mutattam: – Szépnek látod te is, de biztosan meglepődsz majd, hogy én mit és miért látok annak, ráadásul, hogy felfogjuk szép voltát, tanulnunk kellett a ráismerést – nyöszörögtem valamit. – Az ember alkotta szépségnél pláne így van, a hagyomány igazából nem más, mint átvett tudás.

Mennyire szerettem volna, ha a versekben, amelyeket az órán vettünk – felolvastunk néhányszor, átbeszéltünk, megrágtunk, prózára fordítottunk, majd vissza, szövegét elordítottuk, ütemét eltapsoltuk, majd együtt elénekeltük –, velem gyönyörködjenek, hogy magukévá, bensővé tegyék őket! Hogy átérezzék, milyen nagy a magyar költészet,milyen erős és szép a magyar gondolat, amely e sorokban megtestesül.

Nagyszerű ötlet a kiadótól, hogymer egy-egy ismert versről egész kötetet megjelentetni, komoly szakértők, művészek elemzésével, kritikájával, élményszerű olvasásuk leírásával. Csak ne érezném, hogy mennyi energia kárba vész, mert hiába ismerjük mind Adytól a százéves szöveget, amely ebben a könyvben is olvasható:

„Tehát újból Európa ellen mentek, lovas magyarok? (...) Mi komolyan vettük az Időt, mi 1896-ban komolyan 1896-ot írtunk, ti nem, ti csak 896-ot éreztetek akkor is. (...) Ti már nem lehettek Koppányok s Gyulák, s ti Koppányok s Gyulák vagytok mégis. (...) Néha úgy képzeljük, ebben van a ti életetek, véreink, magyarok. Hogy megálltok, s kemény koponyátokat előreszegzitek, nem csalóka, tarka ideálok b e f o g a d á s á -ra, de – döfésre. (...) Hiszen álljatok meg, maradjatok meg, tartsátok meg koponyáitok kerekségét és keménységét, éljetek a magyar glóbusz nagyszerűen ostoba hitében. De mit csináltok velünk, mi is magyarok vagyunk, és minket elbolondítottatok.”

Vagy tanultunk ebből bármit is?

OLVASÁSRA VALÓ

1. POMOGÁTS BÉLA: HAZATÉRT IRODALOM

Littera Nova, 112 oldal, 1990 Ft

Pomogáts már amikor először lehetett, 1986-ban közreadta Béládi Miklóssal, Rónay Lászlóval közös monográfiáját az emigráns magyar írókról. Írásai egy különleges irodalmi helyzetről szólnak óriási tényanyaggal.

2. ROCKENBAUER ZOLTÁN: A HALANDÓ MÚZSA

Noran, 410 oldal, 3999 Ft

Boncza Berta, az i ú Ady rajongója Csinszka néven került be a költő verseibe és a magyar irodalomba. Már y Ödön feleségeként meg képzőművészetbe.

3. ADY ENDRE, JÓZSEF ATTILA, RADNÓTI MIKLÓS VÁLOGATOTT VERSEI

Hegedűs D. Géza , Jordán Tamás, Kaszás Attila előadásában Kossuth, hangoskönyv, 2990 Ft

Adytól például A fekete zongora, A halál rokona, Elbocsátó, szép üzenet, Kocsi-út az éjszakába.

I!

CÍM: Ady Endre: Ember az embertelenségben

SZERKESZTŐ: Pomogáts Béla

KIADÓ: Nap, 192 oldal

ÁR: 2500 Ft

EGY VERS SOROZAT:

Radnóti Miklós: Hetedik ecloga

József Attila: A Dunánál

Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.