Nem sokkal államtitkárrá történt kinevezése után a könyvkiadók képviselői találkoztak L. Simon László költővel, Fidesz-politikussal – idézte föl Kocsis András Sándor, a Kossuth cégcsoport vezérigazgatója, az MKKE elnöke –, és megállapodtak, elküldik neki javaslataikat, ami meg is történt. Kocsis emlékeztetett, az elmúlt évtizedben drámaian – mintegy kétezer címmel és ötmilliárd forinttal – csökkent a hazai tudományos és szakkönyvkiadás piaci forgalma, és a mai tendencia elvezethet akár oda is, hogy a magyar nyelv kiszorul a szakirodalmi ismeretátadásból. E könyvkiadási ág állami támogatása már jó pár éve megszűnt, és azt javasolja a könyves egyesülés: évi 200 milliós éves támogatási keret legyen a Nemzeti Kulturális Alapnál (NKA) az egyetemi képzésben is használatos új szak- és tudományos művek kifejlesztésére. Ez megközelítően 100 mű támogatását tenné lehetővé.

Nélkülözhetetlen, hogy az oktatás különböző szintjein dolgozó pedagógusok és a könyvtárosok – összesen mintegy 130 ezren – jövedelemadó-kedvezményben részesülhessenek igazolt könyvvásárlásaik után, hangzott el. A javaslat szerint legfeljebb évi százezer forintot írhatnának le adóalapjukból, ami a számítások szerint 16 ezer forintos támogatást jelentene.

A könyves Márai-programról szólva Zentai Péter László, az MKKE igazgatója emlékeztetett: az öt részből álló, kidolgozott mecénásrendszert, amelynek legfontosabb eleme a kiadók, a könyvtárak és az olvasók együttes támogatását célozza – az eredeti elképzelés szerint évi egymilliárd forint értékben –, már 2006 őszén letették az asztalra. Bevezetésére azonban csak a kormányváltás után került sor, a tervezettnél jóval kisebb összeggel. Majd két pályázati fordulót követően, L. Simon László NKA-elnökké történt kinevezése és az állami mecénás szervezet átszervezése után e programot is „átalakították”, lényegében megszüntették. Jóllehet, ma az NKA könyvkiadási kollégiuma nagyobb támogatási összegről (800 millióról) dönthet, mint amenynyi a kérészéletű Márai-programra jutott, a könyvesek saját programjukat demokratikusabbnak, nyitottabbnak és szélesebb hatókörűnek tartják a most megvalósulónál. Alapelvük, hogy a pályáztatás ne avatkozzon be „az értékek természetes piaci kiválasztódásába, a szellemi termékek, könyvek olvasóért, vásárlóért folytatott versengésébe, a kiadók kockázatvállalásába”. A Márai-program évente egyszeri alkalommal történő folytatásához 400 milliót kérnek az NKA-büdzséből.

Az elhangzottak szerint a könyves igények megvalósítása – az adókedvezmények kivételével – 600millióba kerülne, a teljes hazai éves könyvforgalom mindössze egy százalékába. Az NKA vezetését is ellátó államtitkár egyelőre érdemben nem reagált az elküldött javaslatokra.