A szatmári béke tanúi
Ebben az Ybl tervezte, romantikus kastélyban sok különlegesség található, többek közt az Itáliából származó, eredeti XVI–XVII. századi reneszánsz kőfaragványok, kandallók, ajtókeretek, domborművek, amelyek régi firenzei palotákból kerültek ide vásárlás útján, s lettek a kastély részeivé. Ez a rezidencia volt 1918 után a gróf Károlyi família központi kastélya a csonka Magyarországon, s az asztal –melyen Károlyi Sándor a kuruc hadak nevében 1711-ben aláírta a fegyverletételt – ide került át Nagykárolyból. Majd a II. világháború után a többi Károlyi-bútorral együtt bevitték Sátoraljaújhelyre, ahol néhány évvel ezelőtt a kórház pincéjében azonosította a Magyarországra hazatelepült, jelenleg a fóti kastélyban élő Károlyi László.
A kora barokk nagyméretű asztal nem művészi kvalitásai, hanem történelmi szerepe miatt jelentős. Mint Károlyi Lászlótól megtudtuk, a család mindig nagy becsben tartotta, s olyan helyre állította, ahol mások is láthatták. Gyermekkorában neki is újra és újra elmondták a történetét, úgyhogy jól ismerte a vén bútordarabot, amelyet ő maga Magyarországra való visszatelepülése előtt tizenhárom éves korában látott utoljára.
Jól emlékezett egy másik relikviára is, amely szintén jelen volt a szatmári békekötésnél, de ezt nem a sötét erdők övezte Radványban, hanem Fóton őrizték: arról a bizonyos feszületről van szó, amelyet a békeszerződés aláírásakor az asztalra helyeztek, hogy ily módon a béke jelképesen és némileg valóságosan Isten színe előtt szülessen meg. Ez a kereszt szintén Magyarországra került az I. világháború után, és az 1936-ban elhunyt Károlyi Lászlónak a dolgozószobájában állt, a fóti kastélyban. A műtörténeti leírás szerint „a korpusz mintegy 70 cm magasságú, volutás talpazaton álló, fából faragott kereszt, rajta Jézus rendkívül finoman kifaragott alakjával. Stílusjegyei is megerősítik, hogy a XVII. század végén vagy a XVIII. század elején készülhetett. Érdekessége a posztamensében lévő kis fiók, mely egykor alighanem az ostya tartására szolgált. Ebből következően valószínűleg nem is templomba szánták, hanem »utazott«, azaz tábori misézésre, illetve a főúri utazások alatti vallásgyakorlásra szolgált”.
Nos hát, ez a kereszt a II. világháború után is átesett egy kis utazáson. A háború viharában a Károlyiak egyéb értékekkel együtt a fóti plébá nián hagyták letétben, s a plébános sokáig híven őrizte is. Halála után azonban az új kanonok, aki műgyűjtéssel is foglalkozott, átadta a váci egyházmegyének, és ott a püspökség kincstárában őrizték a legutóbbi időkig. Károlyi László 1995-ben történt hazatelepedése után többször kérte vissza a püspökségtől a családi relikviát. Legutóbb tavaly, amikor is végül visszakapta.
Szerencsére ez a feszület nem került ki Ausztriába, mint a letétben itt hagyott többi tárgy, közte egy festmény, mondja Károlyi László. Amint viszszakapta a keresztet, mindjárt ki is állította a fóti kastély galériá jában, most pedig – október végéig – ez is Füzérradványban látható, a másik szatmáribéke-relikviával, az asztallal együtt. A terv szerint aztán a kereszt őszre majd viszszakerül Fótra, mert Füzérradvány bezár, de a jövő idegenforgalmi szezonra ismét visszatér, és akkor megint az asztallal együtt mutatják be.
