A Monarchia sztereóban
Szepessy Ákos és Tamási Miklós, a Fortepan kezdeményezői szerint az egy évszázada készült képek sztereó technikája, valamint Schoch látásmódja és világa ösztönözte őket arra, hogy ne egyszerűen csak integrálják a korpuszt a már eddig is több mint 17 ezer fotót tartalmazó archívumba, hanem külön tálalják az anyagot. Plusz a pluszban, hogy a fotók eredeti verzióját is megmutatják az üzemeltetők: minden Schoch-kép jobb felső sarkában ott virít a „3D” felirat, amire kattintva külön ablakban elérhetővé és jó minőségben letölthetővé válnak a sztereó változatok is.
Schoch Frigyes nem csupán egy volt a múlt századforduló sok fotóamatőre közül – már csak azért sem, mert nem is volt olyan nagyon sok az a sok. A sztereo-fényképezés ugyanis a módos emberek kiváltsága volt, egy erre a technikára alkalmas kamera nagyon sokba került. De nem csak a módszer miatt különleges a Fortepanon megnézhető hagyaték, hanem a feldolgozott témák miatt is. A rengeteg életkép, erdélyi, budapesti, osztrák tájfotó, panorámakép mellett jócskán akadnak a nagypolgári Schoch család mindennapjait feldolgozó fényképek is. A földrajzi szórásra magyarázat lehet, hogy a svájci származású építőmérnök cége rengeteg helyen vállalt munkát, legyen szó vasutakról (és vonatállomásokról), a legkülönfélébb középületekről és lakóházakról. Ipartörténeti szempontból is fontos tehát a lelet, hiszen jól illusztrálja az abban a korban széles körben ismert Gferer–Schoch–Gross mann-cég működéséről szóló leírásokat.
Nem tudni pontosan, miként élvezte a közönség a „stereoskopikus” felvételeket. A Fortepan webes naplója (www.fortepan.blog.hu) szerint nem vetített formában. Sokkal valószínűbb, hogy a Gaumont vállalat valamelyik, úgynevezett kukucskálós-fadobozos megoldásainak valamelyikével tették élménnyé a képek nézegetését. Ráadásul ilyen szerkezettel a Schoch család rendelkezett is. A fortepanosok azt is biztosra veszik, hogy a fotók különböző technikájú gépekkel készültek, amelyek lemezmérete viszont azonos lehetett. Az exponált képfelületek eltérő mérete, a képek közötti távolság, sőt a képek sarkai (szögletes, gömbölyű) arra engednek következtetni, hogy a fotós valamikor korszerűbb szerkezetre váltott.
A Schoch-hagyaték első képei 1900 körül készülhettek – erre nézvést a régi, jócskán beállványozott Erzsébet hídról készült felvételek adnak eligazítást. Az építési vállalkozó utolsó fotós munkáinak keletkezési idejét is a híd alapján lőhetjük be a szakemberek szerint: ezeken már csupán „a híd ellensúlyain láthatók deszkatakarások, hiszen erre erősítették a vörös drapériát, amely 1919-ben május elseje ünnepét hirdette”. Az utolsó fotóséta a Ferenciek teréig tartott: a templom előtt egy-egy Trockijt és Dzerzsinszkijt ábrázoló alkalmi szobor. És vége. Schoch ezután többet nem fotózott. A cég is bedőlt. Az építőmérnök 1924-ben hunyt el – a Fortepan.hu-n látható több száz fotója révén azonban most egy kicsit mégis „feltámad”, hogy kalauzunk legyen a Monarchiában.
Ablak a múltra
Egyre több olyan válogatás látható az interneten, amely a digitális technikával egymás mellé illesztett archív fotók és kortárs felvételek segítségével enged bepillantást a letűnt idők világába. A Fortepan képeiből egy bizonyos Mr. Sultan készített elképesztő pontosságú kollázsokat. Művei a http://www. flickr.com/photos/mrsultan címen tekinthetők meg.
