Unják a közéletet
A pécsi színházi évadnyitón, majd a Thália Színház sajtótájékoztatóján is kijelentette L. Simon László kulturális államtitkár: nem csökken az állami támogatás, és a főváros is megkapja azt az összeget, amelyet az elmúlt évben.
L. Simon a Tháliában arról is szólt: 4,7 millió színházlátogató volt 2011-ben, bár a válság miatt kevesebb a pénz, 100 ezerrel többen járnak színházba, mint 2010-ben. Tavaly kétezerrel több (összesen 21 ezer) előadást rendeztek, mint egy évvel korábban. A színházak összbevétele 48 milliárd forint, ebben nemcsak az állami támogatás, hanem a jegyekből és a társasági adó jóváírásából származó bevételek is szerepelnek. Egy évvel korábban mindez 46,5 milliárd volt, ami azért érdekes, mert időközben a fenntartói támogatás majd 8 milliárd forinttal csökkent, azaz ma 30 milliárd forint.
A HVG adatai szerint ennek az az oka: az „intézmények működési bevétele” soron két év alatt egymilliárdot meghaladó növekedés látszik, ami például az épület üzleti célú bérbe adásából származhat. Csökkent ugyanakkor a szponzori támogatás, és a kulturális államtitkár információi szerint az adókedvezmény közvetítői akár 30 százalék jutalékot is zsebre tesznek. Ez L. Simon szerint tarthatatlan, hiszen az állam csak a kulturális intézményeknek engedi át az adóbevételt.
Bezárt két színház, az állami fenntartású Budapesti Kamaraszínház és a Játékszín – ezt tartja az elmúlt évad legfontosabb eseményének az Örkény Színház igazgatója, Mácsai Pál. „Ilyen a háború óta nem történt, és fel kell emelni a szavunkat ellene, hiszen négy játszóhelyről van szó.”
Korábban olyan pletykákat lehetett hallani, hogy a Kamaraszínház valamelyik játszóhelyét stúdióként megkapná az Örkény. – Erről sosem volt szó, a bezáráshoz semmi közünk – jelenti ki kategorikusan Mácsai. Viszont ha a Kamara maradványait a főváros esetleg átvenné, és mellétenné a működtetésére szánt összeget, akkor a színház elgondolkodna ezen az ajánlaton, hiszen szeretnének stúdiót.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumától megpróbáltuk megtudni, mi a tervük a bezárt színházak épületeivel. Erre azt a szűkszavú választ kaptuk: az épületek a VI. és a VII. kerületi, valamint a fővárosi önkormányzat tulajdonában vannak. (A Tivoli a fővárosi tulajdonú Thália Színház kezelésében van, de nincs hír arról, hogy a Thália újabb játszóhelyet nyitna, amelyet amúgy is összevontak a korábbi Mikroszkóp Színpaddal.)
A minisztériumnál egyetlen színház maradt, amely nem nemzeti intézmény: ez a Pesti Magyar. A hírek szerint ezt változatlanul szeretnék átadni a fővárosnak, amiről akkor tárgyalnak majd újra, ha az Operettszínházat átveszi az Emmi.
Csomós Miklós főpolgármester-helyettes lapunknak elmondta: a fővárosi önkormányzat nem tervezi, hogy színházat zár be. De ha az intézményben folyó munka nem kielégítő, kevés a néző, az önkormányzatnak lépnie kell. A szakmai munkától függetlenül számottevő a nézőszám-visszaesés. Nyolcvan százalék alatti a látogatottság a József Attilában, az Újszínházban és a Trafóban. Sőt még a Vígszínháznál is jelentős a csökkenés.
Az Örkényben érzik a válságot, de csak szerény mértékben. Alig 1-2 százalékkal kevesebb a néző – mondja Mácsai Pál, aki hozzáteszi: így is elérik a 90 százalékos nézettséget. De azt tapasztalja, nehezebb eladni a jegyeket, főként a nem derűs színdarabokra. A közönség nagy része ki akar kapcsolódni és unja a közéletet. A színház amúgy bővítette a jegyirodái számát, két bevásárlóközpontba költöztek be egy-egy asztallal. Ha ezek a „pontok” önfenntartóak lesznek, már megéri, mert nézőket hoznak be.
Hogy derűs műnek nevezhetjük-e a Jézus Krisztus Szupersztár című musicalt a Madáchban, nem tudjuk, de a kultusztárca adatai szerint az elmúlt évad legnézettebb előadása ez a produkció volt. 41 ezren vettek rá jegyet, így leszorította a sikerlista éléről a az Operettszínház Rebecca – A Manderley-ház asszonya című darabját, amelyet 39 171-en néztek meg – számolt be a HVG. Nem elhanyagolható tény ugyanakkor, hogy a Madách és az Operett nézőtere, akárcsak a toplistán szereplő Vígszínházé is jóval nagyobb, mint a művészszínházaké.
Amúgy újabb monstre színházfelújítás kezdődik: az Operaházhoz tartozó Erkelé. Nagy kérdés, mekkora működési költséget rendel majd hozzá a kormány, és sikerül-e újra megtölteni nézőkkel. Feltehetően az ősszel nyithat meg a Magács László vezette Átrium Film-Színház, amely a pesti Merlinből költözött Budára.
És jó hír, hogy október közepén a Füge Produkciós Irodának köszönhetően független előadó- és alkotóművészeti produkciós, valamint inkubátorház nyílik hatezer négyzetméteren a Jurányi utca 1–3. szám alatt. A négyemeletnyi területen több mint tíz színházi és táncegyüttes, valamint megannyi kortárs alkotói csoport műhelye, civil szervezet kap itt helyet. Otthonra lel több csapat, amely majdnem bedőlt azért, mert nem kapott az évad végéig elegendő működési támogatást. Bár még mindig nincs döntés a pályázatról, de szerencsére beköltözik a Jurányiba az egyik veszélyeztetett társulat, a Bodó Viktor vezette Szputnyik is, akárcsak a HOPPart, a Táp, a Természetes Vészek Kollektíva, a Gólem Színház, az ESZME, a Katlan, a Duda Éva Társulat, a Tünet együttes, a Műhely Alapítvány és a Nyitott Kör Színházi Nevelési Társulat. A fővárosi önkormányzat jó konstrukciós szerződést kötött a Fügével – mondja Kulcsár Viktória, a Jurányi igazgatója. Az ingatlanért fizetendő évi 40 millió forintos bérleti díj nagyját, 30 milliót közszolgáltatási szerződés formájában visszakapja. Az inkubátorház lakói töredék bérleti díjat fizetnek, valamint hozzájárulást az üzemeltetéshez. A többit szponzori és pályázati pénzekből remélik.
Jövőbeni háromtagozatos színház létrejöttét célozza a székesfehérvári Vörösmarty Színház is, amelynek új igazgatója, Szikora János augusztus elsejétől vette át a színházat. Nyilván – a művészi igény mellett – ez azért vonzó konstrukció, mert a többtagozatos teátrumok nemzeti besorolásba kerülhetnek az előadó-művészeti törvény módosítása szerint, amely a jövő év elejétől lép érvénybe.
Megkezdi első önálló évadját a Miskolci Nemzeti Színházat vezető Kiss Csaba és a soproni Petőfi Színházat igazgató Pataki András is. Az évad nagy kérdései közé tartozik: ki vezeti a következő évadtól a Nemzeti Színházat? A minisztériumtól megtudtuk: törvényi kötelezettség szerint a jelenlegi vezérigazgató – Alföldi Róbert – mandátumának lejárta előtt hat hónappal (tehát december 31-ig) ki kell írni a pályázatot, a tárca az ősszel ennek eleget fog tenni. Remélhetőleg pár napon belül kiderül, ki viszi tovább a függetlenek szinte első számú befogadó intézményét, a Trafót. Még ma sincs eredmény.
A hatodik koporsó: nem lesz premier
Nem mutatják be A hatodik koporsó című Csurka István-drámát az Újszínházban – mondta Tarlós István főpolgármester az MTI-nek, jelezve, hogy a döntésről kedden értesítette őt Dörner György igazgató. A főpolgármester hangsúlyozta, hogy a darabbal kapcsolatosan csak véleményt mondott – amikor az ATV adásában kijelentette, hogy „necces” a darab vége –, és azt megismerve Dörner döntött. A hatodik koporsó helyett egy másik Csurka-darabot tűznek műsorra. Mint ismeretes, Fischer Ádám karmester ősszel nemzetközi aláírásgyűjtést kívánt szervezni a bemutató ellen, mára pedig tüntetést hirdettek az immár egybeírt nevű Újszínház elé. (Hírösszefoglalónk)
