Magyar lett belőle

2012-08-24

A nyelvészet, a nyelvtörténet-tudomány nem hagymázas elképzelések bizonyítására való. De a tudományos kérdésekre nincs mindig végleges válasz, pláne akkor, ha sem hangzó, sem írásos forrásra nem bukkanhat a kutató.

Elárulja a hazát, aki szerint a magyar a finnugor nyelvcsaládba származik? De melyiket? A mait vagy az őshazát, amelyet valahol az Urál keleti oldalán kell keresni? Pusztay János fiatal kutatóként már a hetvenes években megvívta harcát Az „ugor–török háború” után című könyvével, kap is azóta rendesen a „sumérhívőktől”. Mostanában másik frontot is nyitott: megpróbál valamit mondani az uráli ősnyelv előtti időkről, és közben néhány állításával a finnugor nyelvészet dogmákká merevült megállapításait támadja.

A bonyolult – és éppen ezért izgalmas – tudományos levezetések bemutatására nincs lehetőség, de abban egyet érthetünk, amiket a szerző alapelvként leszögez: „a nyelvrokonság, illetve a nyelv eredete nem lehet ideológiai, politikai, érzelmi kérdés”; „egy nyelv sem alávalóbb egyetlen más nyelvnél sem”; „a nyelvrokonság és néprokonság nem azonos”; „a nyelvrokonság adottság, s mint ilyen, nem függhet népakarattól”.

Az ősnyelv kutatója szükségszerűen tévedésről tévedésre halad előre (hátra), hiszen kutatásának tárgya nem ezer évek, hanem néhány évtized, sőt év alatt is sokat változik (Pusztay példája szerint egy magas presztízsű személy jellegzetes beszédmódja is változások elindítója lehet: a rendszerváltás előtt Kádár János kiejtésmódja, utána pedig Orbán Viktor hanghordozása teremtett divatot). De azt érvekkel tudja bizonyítani, hogy „a magyar szibériai grammatikájú, finnugor szókincsű, középeurópai nyelv”.

Közben kiderül: tízezernél több éve indult története során sok-sok külső hatásnak kitett anyanyelvünk egyre alkalmasabbá lett a használói közötti szóértésre. Borongós féltői is láthatják, a magyar nyelv nem romlik, hanem javul.

OLVASÁSRA VALÓ

1. HONTI LÁSZLÓ (főszerkesztő): A NYELVROKONSÁGRÓL

Az török, sumer és egyéb áfium ellen való orvosság Finnugristák egymás közt: ez a kötet támadja Pusztay Jánost elhajlásai miatt, és ő ennek szenteli most ismertetett könyvének felét.

Tinta, 372 oldal, 2940 Ft

2. SÁNDOR KLÁRA: NYELVROKONSÁG ÉS HUNHAGYOMÁNY

Typotex, 468 oldal, 4900 Ft

Tárgyilagos, de nem érzelemmentes feldolgozása a nyelvrokonság kérdésének. Éljen a nnugor nyelvünk és éljenek hun mítoszaink békében egymás mellett!

3. NÁDASDY ÁDÁM: PRÉDIKÁL ÉS SZÓNOKOL

Magvető, 346 oldal, 2990 Ft

„ha bárki be kíván avatkozni (...) a nyelvhasználatba, én nem állhatom útját: nekem csak akkor kell szólnom, ha valaki ezt áltudományos nézetek és babonák alapján (...) kívánja megtenni.”