Fő téri, régi épületét, a Szerb Ortodox Egyház egykori tanítóképzőjét ugyanis, amelyben 1951-től működött a múzeum, visszakérte az egyház, s 2010 októberében vissza is kapta: ott jelenleg szerb egyházi gyűjtemény tekinthető meg. A múzeumi szervezet az épület visszaadásának idején még a megyéhez tartozott, így még az egyezett meg Szentendre városával, hogy három ingatlanért cserébe a város átadja a már évek óta üresen álló, rozoga állapotban lévő Pajor-kúriát, s a felújítás után ez lesz Pest megye központi múzeumának új otthona – tudjuk meg Kálnoki-Gyöngyössy Márton megyei múzeumigazgatótól.

Az öreg kúria építtetője vélhetően Pajor Gáspár volt, aki ifjan Kármán Józsefnek segített Pesten az Uránia című irodalmi folyóirat szerkesztésében, amiből persze nyilvánvalóan nem épített volna palotát. Végzett orvosként Szentendrén telepedett le,majd bekapcsolódott a vármegyei politikai életbe, s 1818-tól Pest megye táblabírájaként is tevékenykedett. A család jó száz évig birtokolta még az épületet, amely volt aztán lánykollégium, rendőrség és járási földhivatal. Amolyan jó, vaskos, táblabírás épület a Pajor-kúria, kövekből és régi, nagy téglákból rakott falakkal, boltívekkel. Különösen szépek az újra kibontott udvari árkádívek. Most épp ki is látszanak a vén téglák, megmutatja magát a falak szerkezete: hol volt régen ablak, s hogyan rakták a néhol már roskadozó boltozatokat.

A legszebb dolgokat az utcai traktusban mutatja a ház: a földszinten keresztboltozatos helyiségeket, az emeleten pedig hét szobából álló teremsort, ahol egyes falakon még régi falfestmények is előkerültek az építés korából XIX. század eleji, függönymintás és ornamentikus rajzolatokkal. Ezeket a régi díszítményeket konzerválják, dokumentálják és végül lemázolják, hogy ne csökkentsék a kiállítási felületet. Bár e sorok írója híve volna annak, hogy legalább egy sávot megmutassanak belőle, amitől még a képek is elférnének. Az ilyesminek varázsa van.

Egyébként éppen ebben az emeleti teremsorban kap majd helyet a névadó Ferenczyek állandó kiállítása, amely a régi helyéhez képest bővül, a Ferenczy család történetét bemutató teremmel is gazdagodik. Szintén az első emeleten, de az északi oldalszárnyban kap helyet az 1926-ban alakult Szentendrei Régi Művésztelep alapítóinak anyaga, majd ennek folytatásában az 1945 után itt megjelenő új művészek és iskolák is teret kapnak. Így tulajdonképpen ezen az egy helyen is áttekinthető lesz az, amit szentendrei festészetnek nevezünk, bár szerencsére a kis egyéni múzeumok is megmaradnak a városban.

A kúriát azonban nem egyszerűen csak felújítják, hanem XXI. századi módon újra is értelmezik. Az U alaprajzú épület szárnyait egy modern hátsó traktussal összekötik, s egy új fogadóépülettel is megtoldják. Szuromi Imre és Kocsis Barnabás, a rehabilitáció tervezői a régi épületszárnyakban a műemléki értékeket és az épület karakterét megtartva alakították ki a kiállítási tereket, az udvarban azonban bátran alkalmazták a korszerű építészeti formákat az új épületrészeken. Magas, karcsú betonoszlopok fogják például tartani a belső aulaként használt, új beton-üveg kubust. Az átalakítás körülbelül félidőnél tart. Az új terek már látszanak, de a falak még nyersek. Jövő ilyenkor talán már meg is nyílik a régi-új múzeum.

Az új épületben kétszer annyi funkció fér majd el, mint a korábbiban, mutatja a berendezési tervet Kálnoki-Gyöngyössy Márton. Talán csak a szőlészeti és borászati pincetárlat és a fotólabor nem költözik át. Pince itt is van, két szára hosszan és V alakban nyúlik be a telek alá, abban a kőtárat helyezik majd el. A könyvtár az egyik szárny földszintjén lesz, a múzeumi foglalkoztató, a shop és a kávézó a modern üvegbővítményben, a rendezvényteremként is funkcionáló időszaki kiállítóterem az új összekötő szárnyban, a szoborkert az új tetőteraszon, az irodacsoport, a raktár és a látványraktár pedig a betonból újraépített padlástérben kap helyet.

Hasonló átalakításon esett át nemrég a szentendrei MűvészetMalom is, amely a város egykori fűrészmalmának egy kisebb részében, 1999 nyarán nyílt meg, elsősorban a helyi képzőművészet bemutatóhelyeként. Épületegyüttesét 2011-ben tovább újította, bővítette a város uniós forrásból. Most a MűvészetMalomban egymás mellett három nagy kiállítóépületet találunk, s a zárt udvar is alkalmas rendezvények, kiállítások megtartására. Tavasszal nyílt meg újra a centrum, immár nem a város, hanem a PMMI fenntartásában. Koncepciójuk szerint – vázolja az igazgató – a város fő sétavonalában az új Ferenczy Múzeummal, a Szentendrei Képtárral, majd tovább a Művészet-Malommal, a Régi Művésztelep Galériájával s kiegészítve kisebb gyűjteményekkel, egy összehangolt tematikájú, új múzeumi-kiállítási tengely jön létre.

Az épületet nem pusztán felújítják, hanem XXI. századi módon újra is értelmezik