A magyar irodalmi művek idegen nyelvekre való lefordítását elősegítő, a Petőfi Irodalmi Múzeum Könyv- és Fordítástámogató Irodája (PIM KFI) által felkért hatfős grémium lehetőségei azonban behatároltak voltak: összesen 18 millió forintot oszthattak szét a pályázók között. A Bengi László (ELTE), Hatos Pál (Balassi Intézet), Józan Ildikó (ELTE), Szakály Sándor (Károli Gáspár Református Egyetem), Thimár Attila (Pázmány Péter Katolikus Egyetem) és Károlyi Dóra (PIM) nevével fémjelzett bizottság július elején hozta meg a döntést, amely szerint 39 kiadó kap támogatást, hogy 40 magyar szépirodalmi művet 21 nyelven elérhetővé tegyen. Az első körben ennyire futotta.

– Formai problémát csak néhány pályázat esetében találtunk – mondja Károlyi Dóra, a PIM KFI vezetője, a pályázatokról döntő bizottság egyik tagja. Volt, hogy nem érkeztek meg a kiadóktól a kért iratok, megesett, hogy a pályázó nem tudta felmutatni az eredeti mű jogtulajdonosával kötött szerződést, és az is előfordult, hogy a kiadók számára kiírt pályázatra nem könyvkiadó nyújtott be pályamunkát.

A szűkös pénzügyi keret miatt „elég sok címet ki kellett húzni, amit pedig szívesen támogatott volna a bizottság”. A pályázat első körében támogatásban részesül egyebek mellett Bodor Ádám Sinistra körzet című könyvének amerikai kiadása, ezt a New Directions gondozza majd, amely Krasznahorkai László és Kosztolányi Dezső műveit jelentette meg korábban angolul. A jövőben Mészöly Miklós Az atléta halála című regénye is elérhető lesz angolul. Weöres Sándor műveit finnre fordítják, Petőfi Sándor Felhők című kötete franciául jelenik majd meg, Krasznahorkai és Rubin Szilárd prózája hollandul lesz olvasható, Spiró György Ikszek című nagyregényének lengyel fordításával pedig egy régi „adósságot” is törlesztenek. Horvátul Zrínyi-válogatás jelenik meg, az osztrákok pedig Bánffy Miklós Erdély-trilógiájának második kötetével, a Híjával találtattál című regénnyel és Spiró Tavaszi tárlatával találkozhatnak a könyvesboltokban a fordítástámogató iroda segítségével. Elmondható: a támogatást elnyerő könyvek között egyértelmű többségben vannak a kortárs művek. A nyertes pályázatok listája a www.booksandtranslations.hu oldalon böngészhető.

Elvileg azoknak a pályázóknak sem kellene csüggedniük, akik nem nyertek forrást a fordításra a tavasszal kiírt pályázaton, hiszen a program elindulásakor arról volt szó, még az idén lesz egy második forduló is. Károlyi Dóra egyelőre nem biztos benne, hogy erre valóban jut forrás, mindenesetre reméli, hogy ez szeptember végére, október elejére kiderül: „ha lesz pénz, akkor megpróbáljuk”. Ami biztos: jövő tavaszszal újra meghirdethetik a pályázatot. (A fordítástámogatásra költhető pénzről az akkor még NKA-elnök, ma már az NKA-t is felügyelő, kultúráért felelős államtitkár, L. Simon László tavasszal azt mondta, hogy az ilyen célra fordítható források nagyságát 2013 végéig 150 millió forintra kellene növelni.)

A Publishing Hungary program azonban nem csupán magyar művek fordítására indult el. A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) által ugyancsak tavasszal 100 millió forint értékben kiírt meghívásos pályázat a nemzetközi könyvvásárokon való méltó magyar jelenlétet hivatott biztosítani. Ezen öszszeg felett a külföldi magyar intézetek anyaintézménye, a Balassi Intézet (BI) diszponál. Károlyi Dóra elmondása szerint az idén mintegy 15 könyvvásáron jelenik meg önálló standdal Magyarország, s ezek között néhány olyan is akad, ahol hazánk a díszvendég. Ilyen volt például a szentpétervári könyves seregszemle, és ilyen lesz októberben a Helsinkiben és Belgrádban, decemberben pedig a Szófiában megrendezendő könyvvásár.

Hová tűnik a magyar?

A megszüntetett Magyar Könyv Alapítványon belül már 1997-ben megalakult egy fordítástámogatási részleg – a külföldi kiadók ehhez a szervezethez fordulhattak támogatásért, ha magyar irodalmi művet szerettek volna megjelentetni valamely idegen nyelven.

Ezt megelőzően ilyesmire nem volt intézményes lehetőség. Előfordult, hogy egyes külföldi magyar intézetek tudtak némi támogatást adni fordításokra, de Károlyi Dóra csak szórványos példákra emlékszik. A magyar műveket a külföldi kiadókkal megismertető szervezetek terén sem állunk túl jól a világban. Az Artisjusnak korábban volt ugyan egy kisebb irodalmi ügynöksége, amely ezzel foglalkozott, 1995 óta azonban ez a terület is jórészt lefedetlen.

Mármint állami szempontból. Nemrég ugyanis megkezdte működését a Sárközy & Társa Irodalmi Ügynökség, amelynek szerzői között találjuk mások mellett Térey Jánost, Rakovszky Zsuzsát, Nagy Gergelyt és Poós Zoltánt is.

86 MILLIÓ

A MAGYAR IRODALOM külföldi megismertetésére az idén eddig 86 millió forintot fordított a költségvetés. Jelentős igény volna a folytatásra.