A hírben új elem, hogy a kormánybiztos szakított az eddigi gyakorlattal. Nem a meghatározó filmszakmai (civil) szervezetek delegáltjai kerültek az Oscar-testületbe, hanem – Vajna mellett – a Magyar Nemzeti Filmalap korábban általa kinevezett Filmszakmai Döntőbizottsága tagjai (Divinyi Réka, Havas Ágnes, Kovács András Bálint, Miskolczi Péter). A filmgyártás legfőbb irányítója őket tartotta korábban a legalkalmasabbnak arra, hogy a magyar filmek sorsáról döntsenek, úgy látszik, most sem mondhatott mást.

Illetve annyit mégis, hogy a döntéshozók körét kibővítette négy „külsőssel”: Angelusz Iván producerrel, Gárdos Péter rendezővel, Koltai Lajos operatőr-rendezővel és Lovas Balázs forgatókönyvíróval. Az Oscar-döntnökök száma némileg nőtt, de feltűnő, hogy gyakorló filmkritikus például véletlenül sem került közéjük. Mint közzétették, idén hat film teljesíti az amerikai kiírás feltételeit: Hules Endre A halálba táncoltatott leány, Bergendy Péter A vizsga, Fliegauf Benedek Csak a szél, Török Ferenc Isztambul, Sipos József Kaland és Sas Tamás S.O.S. Szerelem! – Az egymillió dolláros megbízás című alkotása.

Többen rögtön hiányolni kezdték Cserhalmi Sára Drága besúgott barátaim című munkáját (volt már vele némi hercehurca a Karlovy Vary-i meghívása kapcsán is, amikor az utolsó utáni pillanatban került „szponzori” pénz az utómunkálatokra). Érdeklődésünkre Vajda Katalin, a filmalap nemzetközi igazgatóságához tartozó Magyar Filmunió vezetője elmondta: mivel korábban a film bemutatóját a producer idén októberre tervezte, ki kellett hagyni a listából, legutóbb azonban előre hozta szeptemberre, így hetedikként mégis a bizottság elé kerülhet. Nem először előz be egy mozis premier – akár az Oscar miatt is.

Emlékszünk például Vajna Szabadság, szerelem című opusára, amellyel, ha nem tévedünk, ugyanez történt, aztán mikor az akkori Oscar-bizottság nem választotta ki, mégis elhalasztották a bemutatót, mert a producer szerette volna a következő évben újra megpróbálni, hátha mégis sikerül a nevezés. De akkor sem sikerült. Fölmerül persze, mit érdemes kiküldeni, és mit jelent egyáltalán az Oscar. A hazai filmesek egy része a filmipar fejlődése szempontjából véli fontosnak, mások viszont egyáltalán nem, mondván: sok Oscar-trófeás film közepes minőségű kereskedelmi termék.

Mindenesetre az Oscar-nevezések eddig általában a legjobb magyar művészfilmekre estek, például 2010-ben Hajdu Szabolcs Bibliothéque Pascal, legutóbb pedig Tarr Béla A torinói ló című munkájára – és elvéreztek, hiába ünnepelték a műveket Európa-szerte. Most itt van a súlyos mai drámát földolgozó Fliegauf-film, amelyet itthon sokan, beleértve a filmkritikusi tagozat elnökét, Báron Györgyöt is, a legjobbnak tartanak. Elnyert számos nemzetközi elismerést, köztük a Berlinale zsűrijének nagydíját.

Ám a listán szerepel Bergendy Péter A vizsga című műve is, egy, a kora kádári korszakban játszódó, tehetséges politikai filmlektűr. Néhány napja egy rádióinterjúban Havas Ágnes, a filmalap vezérigazgatója egyedül ezt dicsérte meg, hangsúlyozva: már a tizenötödik fesztiválra hívják meg, és a hatodik külföldi szerződést írják alá az eladásáról. Mindezek alapján ma már sokan azt találgatják, a nagyszabású körítés dacára nem dőlt-e el máris a színfalak mögött, hogy Andy Vajna elnökletével az Oscar-bizottság idén A vizsgát nevezi Hollywoodba.

A kritikusok Fliegauf Bence Csak a szél című filmjét látták a legjobbnak