Többet tud a nyomtatott szövegnél
A kiadókat, kereskedőket, könyvtárakat és szerzőket szakmai információkkal ellátó cég idei jelentésében (Bowker Global eBook Research) megállapítja: már a húsz százalékot is meghaladta az internetet használók körében azok aránya Indiában, Ausztráliában, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban, akik a megelőző hat hónapban e-könyvet vásároltak. Ötödikként ide számíthatjuk Brazíliát is, ahol nem sokkal kisebb az arány, 18 százalék. A Bowkerjelentés a vizsgált tíz ország között a lemaradókhoz sorolja Franciaországot és Japánt: az előbbiben csak öt százalék vett e-könyvet a világhálón, az utóbbiban 8 százalék. A középmezőnyt Németország, Spanyolország és Dél-Korea képviseli 13-14 százalékkal.
Különösen India kiugró eredménye (24 százalék e-könyv-vásárló) szorul magyarázatra. Az angol The Guardian elemzője, Frédéric Filloux például úgy véli, egy olyan feltörekvő országban, mint India, ahol az okostelefon fő kommunikációs eszközzé lépett elő, és ahol a lakosság jelentős része iskolázott és gyors internetet használ, magától értetődő ez a fejlődés, amelynek irányát előrevetíti, hogy a megkérdezett indiaiaknak már több mint fele tervezi e-könyv vásárlását a következő fél évben (ugyanezt jelezték Brazíliában is). No de mit gondoljunk a meglepően alacsony franciaországi adatokról? Hiszen az internetező franciák 81 százaléka tudja, hogy vehetne digitális könyvet (is), mégis marad a hagyományos nyomtatottnál. Filloux szerint az ok: egy ilyen fejlett, nyomtatott könyvekkel jól ellátott országban érthetően lassabban terjednek el az e-könyvek. Persze – tegyük hozzá –a jó könyvellátottságon kívül a fejlett urbánus környezet, a könyves infrastruktúra (könyvesboltok) és a marketing szerepe is közrejátszhat – más kulturális sajátosságok mellett.
A Guardian cikke a digitális könyv előnyei között említi, hogy a vásárló bő részletet olvashat előre interneten a műből, és annak alapján megalapozott(abb)an dönthet a vásárlásról. Csakhogy egy kellemesen temperált könyváruházban órákig lapozgathatunk kényelmes fotelban ülve érdekes kötetekben – ez is van olyan jó, ha nem még jobb. Persze csak ott, ahol van ilyen áruház. Nálunk például Budapesten és a nagyobb városokban van. A vidéki lakosságnak éppen az e-könyv-forma teremtene új lehetőséget a könyvekhez történő hozzáféréshez.
Csakhogy az e-könyv-forgalom még alig kimutatható Magyarországon. Jó, ha az évről évre csökkenő könyvvásárlások fél százalékát (tavaly mintegy 300 millió forintot) eléri. Többen fordulatot sürgetnek, ami persze függ attól is, hogyan alakul az e-könyv-olvasó készülékek elterjedése. – Magyarországon két tendenciát kell komolyan figyelembe venni – mondja Szűcs Roland, a nemrég alakult Bookandwalk.hu digitális könyváruház vezetője. – Az egyik, hogy fogy az olvasásra fordított idő, miközben például a tévénézésben dobogósak vagyunk. Ha az emberek a képernyőkre mennek át – terjed a szövegolvasásra is alkalmas telefon és tablet használata –, akkor menjünk utánuk. Mert az utóbbiakon a kieső töredék időkben, például sorban állás, várakozás közben is lehet olvasni. A másik, hogy a nálunk megjelenő könyvcímek mintegy hetven százaléka nem hoz nyereséget a kiadóknak, mind össze harminc százalék tartja el az egész könyvszakmát. Ez is új, az e-könyveket előtérbe helyező üzletpolitikára kellene hogy sarkalljon – teszi hozzá.
A Bookandwalk (könyv és séta) könyváruház a maga technikai szolgáltatásaival ösztönző szerepet akar betölteni az e-könyvek megjelenésében és terjesztésében. Több mint egyhavi működés után már közel háromezer címet kínálnak – klasszikus és szakirodalmat, lektűrt is – sokat ingyenes letöltésre. Folyamatosan tárgyalnak kiadókkal műveik megjelentetéséről, és olyan együttműködésre törekszenek, amelyet az Ulpius-házzal, az Osiriszszel vagy a Typotexszel már sikerült kialakítani. Szűcs megjegyzi, a meglevő, nyomtatásban már megjelent művek e-könyvvé alakítása, konvertálása korántsem a végső cél. Noha ebben is sok lehetőséget lát még, például tervezi az iskolai kötelező olvasmányok elektronikus elérhetőségének megteremtését (részben ugyancsak ingyenesen).De az e-könyv lehetővé teszi a hagyományos könyv fogalmának, lehetőségeinek kiterjesztését, interaktívvá tételét. Egy amerikai konzorcium az idén elkészítette az új Epub 3 könyvformátumot, amelyhez megjelennek az első programok. Ezekkel olvasás közben olyan információkat is el lehet érni – például térképeket, amelyeken egyes pontokra, településekre lehet „rákérdezni”; grafikonokat, képleteket, slide show-t és így tovább –, amelyek a hagyományos könyvekben nincsenek. (Némiképp hasonló szemléletű e-könyveket kínál a néhány hónapja működő A hónap könyve kiadó is, amely magazin-cikk nagyságú e-könyveiben a témához kapcsolódó világhálós forrásokat is elérhetővé teszi.) A Bookandwalk.hu kínálatát már le lehet tölteni számítógépre, tabletre, okostelefonra és Kindle- olvasóra egyaránt. Minden műnél közlik egyebek között a legjellemzőbb szavak jegyzékét, a mondatok bonyolultságára, a szókincs gazdagságára vonatkozó értékelést. És már ők is kínálnak olyan rövid fikciós műveket – Fejős Éva két lektűrjét például –, amelyek csak e-könyv-formában olvashatók.
Az informatikus és közgazdász végzettségű Szűcs Roland, aki korábban vezető posztokat töltött be a Magyar Telekomnál, úgy véli, jövőre akár robbanás következhet be a hazai e-könyvpiacon, mindenesetre 2015-re egymilliárd forintos e-könyv-forgalmat prognosztizál. Az itthoni kezdő befektetések, továbbá a szükséges folyamatos technikai fejlesztések megtérülését azonban nem tudja finanszírozni a hazai piac. Ezért Szűcs külföldre is kiterjeszti könyvkereskedését.
