A szakszervezeti vezető elmondta: a megyei könyvtárak városivá avanzsálása valószínűleg nem okoz különösebb gondokat, mert mind össze hét település van az országban, ahol a megyei és a városi könyvtár fizikailag is elválik egymástól. Csak az a kérdés, hogy a csak városi fenntartásba kerülő, de megyei feladatot is ellátó könyvtár az államtól megkapja-e a megfelelő támogatást a város határán túl terjedő szolgáltatásaihoz, amelyeket a városi önkormányzat nem fog finanszírozni. Ami a megyei közművelődési intézmények államosítását illeti, a 19 központ közül istenigazából csak néhány működik saját épületben, komolyabb apparátussal, mint a szombathelyi és a székesfehérvári.

A többség afféle iroda, három-négy-öt dolgozóval (Komárom-Esztergom megyében egyetlen félállásúval, Csongrád megyében szintén egy részmunkaidőssel), valamely oktatási intézményben, múzeumban vagy könyvtárban elhelyezve. Az elnök szerint a kérdés ez esetben az: miként lehet a fővárosból irányítani a helyi közművelődést úgy, hogy az megfeleljen a lokális elvárásoknak? Másképpen: nem biztos, hogy Pest belvárosában olyan nagyon tudni fogják, milyen kulturális/képzési igények támadnak pél dául Karancslapujtőn. Értelmesebb lett volna, ha a kormány annak idején úgy dönt: a városok alkalmazzák ezeket a dolgozókat, állami hozzájárulással.

A megyei múzeumok városiasítása viszont katasztrofális következményekkel járhat. Politikai okokból nyilván kevés település fog tiltakozni, noha ismert az önkormányzatok pénzügyi helyzete. Földiák prognózisa szerint a hamarosan átadandó, nagyjából kétszáz múzeum, gyűjtemény fele nem lesz képes ellátni a feladatát a tőle elvárható módon. Hogy érthetőbb legyen: lesz a bezárt kapun egy mobilszám, ha azt felhívjuk, kibiciklizik a teremőr néni, ő lesz a tárlatvezetőnk. A gyűjtésre, kutatásra, feldolgozásra, konzerválásra és rendszeres kiállításrendezésre felkent intézmények nagy része egyszerű raktárként tengődik majd tovább.

És ez a jobbik eset, mert az is lehetséges, hogy szétszóródik a gyűjtemény, vagy az értékesebb műkincseket eladják. A KKDSZ prognózisa szerint a kistelepüléseken tevékenykedő, jól képzett, elkötelezett muzeológusok munkanélkülivé válnak. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Kultúráért Felelős Államtitkárság a KKDSZ aggályaira reagálva közölte lapunkkal: a tervek szerint a megyei hatáskörű könyvtárak támogatása tartalmazza a megyei feladatellátásra szolgáló támogatást is, és a kistelepülési könyvtáraknak is külön támogatást terveznek.

Ami a művházakat illeti, a megyei közművelődési módszertani központoknak a törvényből adódóan nem a lokális elvárásoknak megfelelő tevékenységek szervezése a fő feladatuk, hanem a szakmai tanácsadás, szolgáltatás az országos hatáskörű Magyar Művelődési Intézet segítségével. Ezért indokolt, hogy e feladat a megfelelő szakmai kompetenciával nem bíró megyei intézményfenntartó központoktól az illetékes miniszter által irányított háttérintézményhez kerüljön. A törvénytervezet várható módosítása szerint a munkát nem a fővárosban, hanem helyben, a megyékben végzik majd.

Az államtitkárság – mint megtudtuk – a 2013-as költségvetés tervezésénél úgy számolt, hogy a megyei múzeumok összességében megkapják az idei támogatást, így az átvevő önkormányzatok gyakorlatilag a korábbi támogatással kalkulálhatnak, ezt kell kiegészíteniük a feladatellátás minőségi emeléséhez szükséges forrásokkal. Megfogalmazásuk szerint eddig a település csupán a hasznát élvezte annak, hogy a városban, községben muzeális intézmény működik (pl. turizmus), jövőre hozzá is kell járulnia ehhez.

Azoknak a településeknek az esetében, amelyek nem képesek ezt a hozzájárulást előteremteni, a minisztérium megtalálja a legjobb megoldást a kulturális értékek védelmére – ígérték, és leszögezték: a gyűjteményeket, műkincseket nem lehet eladni, mert az elidegenítéshez, a leltárból való törléshez a miniszter engedélye szükséges. Ugyanakkor megerősítették: költségvetési megfontolások miatt az új struktúra valóban január 1-jével áll fel. Ami a konkrét számokat illeti, az államtitkárság minapi közleménye szerint 2013-ban könyvtári, közművelődési és múzeumi feladatok támogatására a központi költségvetésből 17,6 milliárd forint áll majd a települési önkormányzatok rendelkezésére.

Ebből a tervek szerint a megyeszékhelyek által fenntartott, megyei hatókörű múzeumoknak 2,2 milliárd, könyvtáraknak 2,876 milliárd forint jut, míg 1,743 milliárd forintot ezek a könyvtárak a kistelepülési könyvtári feladatok ellátására fordíthatnak. A megyeszékhelyek által fenntartott múzeumok esetében a rendelkezésre álló keretet többek között az intézmények látogatottsága, a kezelt gyűjtemény és az ellátandó terület nagysága alapján fogják elosztani. A fennmaradó mintegy 10,5 milliárd forint valamennyi települési önkormányzat közgyűjteményi és közművelődési feladatellátását fogja segíteni.