Színházlátogatás papucsban
– Kassa készen áll, a kultúra fővárosa titulustól a város, a megye, a régió és az ország fejlődését várjuk – mondta a minap Budapesten Richard Rasi. A kassai polgármester a Hoffmann Éva–Marton Jenő szerzőpáros által írt Kassa Európa Kulturális Fővárosa 2013 című útikönyv bemutatójára érkezett hozzánk, minden lehetőséget kihasználva a közelgő esemény népszerűsítésére.
Mint megtudtuk, noha a város mintegy 60 millió eurót költ az eseménysorozatra, ebből nemigen futja új létesítményekre, a kultúra fővárosát szimbolizáló építményre. A pénzszűke miatt már a tervezők is a földön jártak: a volt iparvárost kreatív, élhetőbb hellyé szeretnék változtatni. Olyanná, amely jobban figyel a fiatalokra, s a leszakadó társadalmi rétegekre. Köztük a panelházak lakóira, a „papucskultúra” foglyaira, akiknek szinte az egyetlen kulturális programjuk a tévénézés.
A Kassa 2013 egyik fő vonulata a Spots – Lakótelepi kultúrpontok program, amelynek legfőbb küldetése a kultúra kihelyezése a külvárosokba. A projekt magában foglalja a jórészt használaton kívüli gyárépületek, hőszabályozó állomások kultúrpontokká alakítását. Mivel ezek az épületek a lakótelepi tömbházak között találhatók, az ott élőknek nem jelent külön programot a kultúra fellegvárába való utazás: akár papucsban is lesétálhatnak egy-egy koncert, kiállítás, színházi előadás megtekintésére.
„Kétemeletes ház mindössze három akadt a városban: az egyik, amelyben laktunk, s a két honvédkaszárnya” – írja a város szülötte, Márai Sándor – a Kassa 2013 arca – az Egy polgár vallomásaiban. Nos, a két honvédkaszárnya közül az egyik most kulturális központtá alakul. A városközponttól ötperces sétával elérhető egykori kaszárnyát a US Steel Kelet-szlovákiai Vasmű, az EKF 2013 program főszponzora segítségével sikerült átépíteniük. A szervezők másik álma, hogy a Kassa környékén üresen tátongó bányákat operafesztiválok rendezésére alkalmas helyszínné alakítsák, pénzhiány miatt nem valósult meg.
Így aztán jövőre aligha költözik Kassára a miskolci operafesztivál, bár az előzetes tervek még merészen szárnyaltak. Ma reálisabbnak tűnik, hogy egyetlen előadást átvisznek Miskolcról a felvidéki városba ízelítő gyanánt, a borsodi székhelyre csábítva a Szlovákiába látogató közönséget. De azért a 2010-ben az Európa kulturális fővárosa cím odaítélésénél Péccsel szemben alulmaradt Miskolc is kicsit magáénak érezheti az eseményt.
Együtt dolgoznak a két város különböző kulturális szervezetei, a filharmonikusok, a tánckarok, a színházak és a galériák, s egy-egy programra külön autóbuszjáratokat is indítanak majd a városok között. Sőt a Kassa 2013 egyik fő attrakciójára, az október első szombatján esedékes Fehér Éjszakára a tervek szerint nosztalgiavonat indul Miskolcról Kassára. A fények sem alszanak ki: utcai, kortárs művészek interaktív fény-, szín-, hang- és zenei installációkon „ébresztik fel” Kassa elfelejtett történelmi emlékhelyeit, épületeit.
Az európai kultúra másik 2013-as fővárosa, Marseille is végsebességbe kapcsolt a program előkészületei során. A földközi-tengeri kikötőváros rendezvényeinek sorába bevonják a régió több városát, sőt a tájegység sajátos hangulatú falvai és maga a gyönyörű táj is kiveszi a részét a gazdag programkínálatból. A január 12–13-i hétvégén rajtoló eseménysorozat programfüzetében 400 kulturális esemény szerepel, amely nem kevesebb mint 2,2 millió helyi lakost mozgat meg, a legtöbbjüket szervezőként. A kassainak csaknem duplájából, közel 100 millió euróból gazdálkodó program a művészetek szinte valamennyi ágát felöleli, és jó francia szokás szerint a gasztronómiának is fontos szerepet szán a kultúra asztalán.
A több mint két és fél ezer éves múlttal rendelkező Marseille városképén is nyomot hagy majd a megarendezvény. Olyan híres építészek extravagáns épületeivel gazdagodik a város, mint Rudy Ricciotti, aki a tengerpartra álmodta meg az európai és mediterrán civilizációt bemutató múzeumát, a MuCEM-et, vagy Stefano Boeri, aki viszont a CeReM-et, aMediterrán Régió Kultúrközpontját építette fel ugyancsak a tengerparton.
A marseille-i program szervezői a kulturális évadot három részre tagolták. A januártól májusig terjedő időszak a Marseille-Provence üdvözli a világot címet kapta, és a program fókuszába a második legnagyobb francia város híres vendégszeretetét és hagyományait állították. Európa igazi problémái, a rasszizmus, a vallási ellentétek, a kozmopolitizmus, a környezetvédelem mind-mind olyan ügyek, amelyeket Marseille is a saját bőrén érez.
Az évad másik része a június–augusztus közötti nyári eseménysorozat, amely a Marseille-Provence szabad térben címet viseli, s rengeteg sportos szabadtéri programot kínál, míg a szeptember–december közötti időszakra a Marseille-Provence ezer arca fantázianevet találták ki: a kulturális és zenei eseményeket, fesztiválokat fűszerezik majd a francia konyha specialitásaival.
Csakúgy, mint Kassának Márai, a Marseille-Provence kulturális évadnak is fontos húzónevei vannak. Picasso például, akinek kevésbé ismert, különleges kerámiáit állítják ki Aubagne városában jövő áprilistól októberig. Arles-ban Rodin antikvitásszeretetét járja majd körül egy kiállítás, amelyen a nagy francia szobrász alkotásait helyezik párba világhírű múzeumoktól kölcsönkért antik szobrokkal.
Albert Camus születésének 100. évfordulója alkalmából életmű-kiállítást rendeznek az egykor a régióhoz kötődő, népszerű francia író műveiből és fotográfiáiból. Marseille nem tagadja: elirigyelte Lille nyolc évvel ezelőtti sikerét. Az észak-francia város 2004-ben milliós nagyságrendben vonzotta a látogatókat, s mindmáig az egyetlen európai hely, amely 2,5 milliós nyereséggel zárta az EKF-programot.
