Komoly nyár

2012-07-27

A Művészetek Völgye és az Ördögkatlan egymással versenyezve és egymást kiegészítve igazi nyári programokat kínálnak: kortárs művészetet azoknak, akiket érdekel a magyar valóság és a magyar kultúra találkozása a napsütötte vidéken.

„Igazi nyári komédiára számíthatnak azok, akik…” – hallom a rádióból a lelkes invitálást valamilyen programra, és nem értem. Nyáron más művészeti program jár a nézőnek-hallgatónak?! Télen Shakespeare, nyáron Tormay Cecile? Télen Beethoven, tavasszal Kálmán, nyáron Elvis? És ősszel? Az olvasó azt hiszi, csak bohóckodom, látnom kell, hányan utaznak arra, hogy nyári limonádéként sózzanak rá kritikán aluli produkciót az emberekre. És sikerrel!

Én azonban nem ezt látom. Sokkal inkább azt, hogy érdekes, izgalmas és nagyszerű előadásokkal lehet összeterelni sokakat „kultúrán kívüli” környezetbe, ahol reggeltől estig hajlandók rácsodálkozni, elmerülni benne és boldogan élvezni. Még gondolkodásra is készek! Nyáron!

Vagy cukrozni kell, mint a limonádét, ha az Ördögkatlanban Petőfit játszik a kaposvári színház, vagy Lázár Ervint a szentesi gimnazistatársulat, Székely János Caligula helytartója című gondolatdrámáját a Füge–Vádli produkció, a Szutyokot Pintér Béla Társulata? Nyáron nem lesz közönsége a Figaro házasságáról szóló operakalauznak, senki sem nézi a nemrég elhunyt Koncz Zsuzsa drámai fotóit a magyar színház évtizedeiből?

Üres lesz a Palya-udvar a Művészetek Völgyében, nem hallgatják Snétberger Ferencet vagy a Dresch-kvartettet? Kovács Krisztián és Scherer Péter csakmagának játsszamajd a Gyávát? A Kaláka együttes itt is, ott is magának zenél, Dés László és Grecsó Krisztián nem találják a közönséget?

Nyár lesz, igen. Nem kell öltönyt venni, nyakkendőt kötni, rövid nadrágban-szoknyában, szandálban lehet rúgni a port, de nem kell a valóság elől menekülni, hanem a kortárs művészekkel együtt kell minél többet élvezettel megtudni róla.