Ígéret a mozi nyelvén
Ki ne látta volna már moziban (vagy tévében) az épp aktuális film előtt más mozik látványos előzetesét, szakkifejezéssel: trailerét?Ugyanezen elv alapján kezdtek el nem is olyan régen a kiadók is kísérletezni az úgynevezett könyvfilmekkel vagy előzetesekkel, melyeknek lényege most is a figyelemfelkeltés. A műfaj jelenleg még olyannyira új és képlékeny, hogy még azt sem lehet eldönteni, művészeti vagy reklámipari produktumként kell-e őket kezelni. Ezt az átmeneti időszakot kívánta kihasználni a művészeti portál is, amikor Profi és Free Style kategóriában hirdetett versenyt alkotóműhelyeknek és lelkes amatőröknek. Vagyis olyan mozgóképi alkotásokat várnak az áldokumentumtól az animációig, amelyek egy-egy konkrét könyvhöz kapcsolódnak, és felfoghatók ugyan reklámként, de egyben kreatív formát is jelentenek az olvasás népszerűsítésére. Profi kategóriában az első díjért 300 ezer forint jár (a másodikért 200 ezer, a harmadikért 100 ezer), míg az amatőröknél a kiadók döntenek: minden egyes elfogadott előzetes után 60 ezer forint jár majd a győztesnek. Az előbbiek esetében viszont profi zsűri dönt: Benedek Anna, a prae.hu irodalmi rovatvezetője, Divinyi Réka forgatókönyvíró, Fabricius Gábor reklámszakember, Forgács Nóra Kinga, a prae.hu filmes rovatvezetője, Herendi Gábor filmrendező, M. Tóth Géza animációs filmrendező, az Oscar-jelölt Maestro alkotója.
A felhíváshoz eddig kilenc kiadó csatlakozott (többek között: a Magvető, Libri, Corvina, Partvonal) és 17 részben már megjelent, vagy megjelenés előtt álló könyvet nevezett be a versenybe. A még megjelenés előtt álló kötetekből részletek tölthetők le a prae.hu oldalon. Bizonyos értelemben rá is fér a kreativitás erre az alakulóban lévő műfajra, mert az eddig elkészült trailerek többsége a legkevesebb pénzből próbálja kihozni a maximumot, ezek lényegében fotók felhasználásával készült videomontázsok (például az Orringer Láthatatlan hídjához készült előzetes). Az Isten gépei című sci-fi történetet népszerűsítő etűd viszont egy majdhogynem kétperces trailer, már film- és híradórészletek dinamikus összevágásával, a sztori néhány mondatos összefoglalásával szólítja meg a leendő olvasót, mintha csak egy nagy költségvetésű akciófilmet reklámoznának. Az Ulpius-ház ennél is tovább ment, Vass Virág Franciadrazsé című könyvéhez már láthatóan saját jeleneteket is forgattak, ezt dúsították fel a szerző interjújával, aki elmeséli az alaptörténetét, plusz fel is olvasnak a kötetből. Ám igazából csak egy olyan művet találtunk, amely túlment a kötelező tiszteletkörökön és a legegyszerűbb képzettársításokon. Az alig kétperces filmecske Závada Péter Ahol megszakad című első verseskötetét népszerűsíti igen egyszerű módon: barátai idéznek fel Budapest különféle helyszínein versrészleteket. Ez a mind vizuális,mind dramaturgiai szempontból kimagasló filmecske az egyetlen, amely az önálló alkotás erejével és igényességével, vagyis nem szolgaian próbál reklámozni egy másik alkotást.
A könyvfilmek legnagyobb problémája jelenleg mégsem a fantáziátlan megközelítés, hanem az, hogy túl kevés leendő olvasóhoz jutnak el. Ezek a filmek ugyanis többnyire a kiadók honlapjain vagy a népszerű videomegosztókon érhetők el, vagyis nem ott, ahol a könyvet vásárlók többsége megfordul (a Bookline, a Libri vagy Alexandra portálján).
– Ezért is lenne fontos, ha igazi alkotók készítenének trailereket, hiszen ha egy ilyen igazán jól sikerül, akkor az vírusvidóként szinte azonnal elkezd terjedni a neten, és ez már komoly segítség lehet az adott könyv eladásához – magyarázza Balogh Endre, a pályázat ötletgazdája. A filmesek vagy reklámkészítők bevonása pedig azért is jól jönne, mert így egy újabb réteget lehet visszacsalogatni az olvasáshoz. Egy nap pedig az oktatás részévé is válhat. Herendi Gábor, a zsűri tagja hívta fel a figyelmet arra, hogy az amerikai iskolákban egy-egy könyv elolvasását már nem jegyzetekkel igazolják a diákok, hanem egy trailer elkészítésével. Mobiltelefonjukkal leforgatják, a laptopjukon megvágják, s már el is készült a házi feladat.
Épp ezért lehet sikeres a most meghirdetett, augusztus 21-ig tartó pályázat is, hiszen lassan mindenkinek van olyan kütyüje, amellyel elkezdheti a munkát (Herendi szavaival: a filmkészítés ma már beköltözött a konyhába). Hiszen úgy tűnik, a profi forgatásra, színészekre, és a velük járó gázsikra és utómunkákra kevés hazai kiadónak lesz majd pénze. De talán nem is kell.
– Nem az a könyvfilm dolga, hogy érdekesebb legyen, mint maga a könyv – mondja Divinyi Réka, a zsűri tagja. A trailer villantsa fel a könyv hangulatát, stílusát, a történet irányát, vagyis azt a teljes csomagot, amelyet egy regény hordoz. És mindenekelőtt keltse fel a kíváncsiságot, de ezt ne pusztán vizuális trükkökkel, mert akkor nem éri el a célját: nem mond semmit a könyvről. Véleménye szerint akkor jó egy ilyen előzetes, ha az olvasó egy kellőképpen vonzó ígéretet kap. A könyv felől a film eszközeivel.