– Nem annyira a szükség, mint inkább a lehetőség keltette életre a díjat – magyarázza Gaborják Ádám, a JAK elnöke. Az elismerés egyszerre támogatná a könyvkiadást és a pályakezdést, hiszen a kötettel még nem rendelkező író díjnyertes műve egyrészt megjelenne a JAK-füzetekben, másrészt 200 ezer forint pénzjutalommal is járna. Ez első hallásra talán nem tűnik soknak, de hasonló összeggel jár a középkategóriájú állami elismerés, a József Attila-díj is.

Csakhogy zongorázni lehet a különbséget: ez utóbbi odaítélésének módja (mint emlékezetes, Szőcs Géza államtitkár önkényesen húzott ki és írt bele szerzőket a szakma által elfogadott listába) az elmúlt két év legnagyobb irodalmi felzúdulását okozta (az összes írószervezet tiltakozott). Ennek fényében a nem állami támogatásokra épülő elismerések jelenthetnek igazi alternatívát és kiutat. Gaborják ezért is látná fontosnak megmozgatni a civil mecenatúrát, bár a JAKkendő szervezése már korábban elkezdődött, így ez a mostani díj nem közvetlen válasz a botrányos fejleményekre. Mint ahogy demonstrációként is fontos lehet az elismerés alapítása, hiszen a kultúrát támogató civil szféra eddig nem nagyon vette észre az irodalmat, inkább más művészeti ágakat részesített előnyben.

Az elismerés igazi célja azonban a tehetségek felfedezése. És hogy miért pont a próza? Egyrészt, mert az utóbbi időkben a fiatal alkotók inkább a líra felé indultak el, másrészt kötettel nem rendelkező költőknek már van elismerésük: a Petri György-díj. (A költő halálának tizedik évfordulójára alapított elismerést eddig Kemény Lilinek és Bognár Péternek ítélte oda a rangos zsűri.) Ugyanakkor a JAK elnöke azt is hozzátette, hogy a pályakezdő szerzők teljesítménye mostanában nehezebben követhető nyomon, a dömpingben szinte alig kap némi fényt a pár száz példányban megjelenő bemutatkozó kötet, ám egy idővel presztízst szerző elismerés ebben is segíthet. A kiemelkedő teljesítményt felmutató szerzők ismertséget szerezhetnek, és emiatt a szakma is jobban odafigyel majd pályájuk alakulására. Kemény Lili esetében ez be is jött (első kötetét a Magvető adta ki), igaz, ott más, az édesapa költő mivolta is „besegíthetett”. Ugyanakkor a JAK-füzetekben való megjelenés is rangot ad a nyertesnek, hiszen a mai írógenerációk legfontosabb szerzői szinte mind ebben a sorozatban debütáltak, majd vitték el őket a tekintélyesebb, a pályakezdés nyűgeire kevésbé nyitott kiadók. Ráadásul a ’82-ben startolt füzetek így újabb lendületre tehetnek szert, és méltó módon ünnepelhetik meg a jubileumot.

A JAKkendővel így teljessé is válik az irodalmi díjak palettája, hiszen az első köteteseket már évek óta két elismerés is jutalmazza. A prózaírókat a ’95-ben alapított Bródy Sándor-díjjal, míg a költőket a ’92-ben alapított Gérecz Attila-díjjal tüntetik ki. Jó előjel lehet a mostani elismerésnek, hogy míg a Gérecz Attila-díjat az alapítás óta megfelelő jelölt hiányában (és más okok miatt) nyolcszor nem adták át (2007 és 2010 között egyszer sem), addig a Bródy esetében minden évben megtalálták a megfelelő színvonalú művet.

A szokatlanul magas korhatárt (40 év) a fiatal alkotók által létrehozott JAK mindenkori korhatára indokolja (eddig lehet valaki tag), ugyanakkor az is igaz, hogy a próza nehezebben érő műfaj. Ezt fényesen bizonyítja Szvoren Edina esete, aki 36 évesen jelentkezett első novelláskötetével, a Pertuval, mely végül számos elismerést hozott a szerzőnek. Így nem véletlen, hogy ő is tagja a díjat odaítélő kuratóriumnak, Garaczi László író, Mikola Gyöngyi irodalomkritikus és a JAK-füzetek mindenkori sorozatszerkesztői mellett.

Pályázni szeptember 9-ig lehet novelláskötettel, kisregénnyel, regénnyel vagy egyéb szépirodalmi munkával. A díjazott nevét november elején hirdetik ki. Gaborják elárulta, reményeik szerint a díj sorsa két-három évre már biztosítva van, de természetesen hosszú távra terveznek, hiszen egy efféle elismerés rangját elsősorban a folytonosság adja majd.