Hűsöljön borral

2012-07-20

Az biztos, hogy az elmúlt napok leginkább arról szóltak, hogy hogyan hűsítsük magunkat. A legjobbnak tűnő megoldások sem bizonyultak mindig megfelelőnek, mivel a Balaton és Velencei-tó már-már meleg vizű fürdőhelynek számított. Az egész napos fürdőzés is csak mérsékelten hűtötte testünket. Szerencsénkre a bor most is segítségünkre siet.

Az idei év elkényezteti a sportrajongókat. A nyár eleji futball-Eb még csak ízelítő volt a nagy csaták megnyitójához. Egy hét múlva a londoni olimpiával megkezdődik a lakosság nagy százalékát bűvöletben tartó sportünnepély. Az olimpiák sikerét részben a különböző sportágakban megdőlő világ-, Európa- és egyéb csúcsok jellemzik. Úgy tűnik, időjárásunk is méltó akar lenni az olimpia évéhez, az utóbbi hetek hőmérsékleti rekordjai szinte nap mint nap megdőltek. Ki tudja, hogy a következő hetek mit hoznak még?

Egy nyáresti baráti összejövetelt, kerti grillpartit vagy romantikus vacsorát nehéz elképzelnünk pár palack finom bor nélkül. Ilyenkor legtöbben a frissítő, gyümölcsös ízekre vágyunk, kiváló választás lehet a fröccs, a könnyű fehérbor, a rozé vagy a habzóbor. Jól behűtve valóban felfrissítik az embert, ugyanakkor nem árt észben tartanunk, hogy a forróságban hamarabb meg is érezzük őket. Épp ezért célszerű a nyári borozást estére tartogatnunk, és arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy hiába választunk könnyű alkoholt, az nem segít a szervezet vízháztartásának karbantartásában, épp ezért rendkívül fontos, hogy legalább két-három liter vizet igyunk naponta.

A nyári forróságban az erős és csípős ételek sem esnek olyan jól, hiába szeretjük őket. Ahogy ebben az időszakban a nagy vörösök is háttérbe szorulnak. Hiába rajongunk alapesetben a testes vörösborokért, azokat érdemes más évszakra hagyni. A grillezett húsokat friss zöld salátákkal kiegészítve, a megfelelően elkészített dresszinggel és egy pohár hosszúlépéssel vagy fröccsel azonban igazán fejedelmi lakomát csaphatunk. Egy pohár habzóbor vagy pezsgő is csodát tehet velünk egy forró nyári napon. Nem árt tudni, hogy a kettő közel sem azonos, a pezsgő abban különbözik a habzóbortól, hogy szénsavtartalma természetes úton, a borhoz hozzáadott cukorból és élesztőből zárt erjedéssel képződik, a habzóborba azonban mesterséges úton kerülnek a buborékok.

A kalandvágyóknak ajánlhatjuk még a manapság oly divatos molekuláris konyhát is – persze szigorúan csak a profiktól. Ez a gasztroirányzat hazai gyökereket is fel tud mutatni. A „molekuláris és fizikai gasztronómia” fogalmát lényegében három tudós: Kürti Miklós, Harold McGee és Hervé This alkotta meg az 1980-as évek végén. 1992 óta rendszeresen tartottak konferenciákat, s ezekből egy egész irányzat nőtte ki magát. A molekuláris gasztronómia kifejezést 1998 óta használják. Lényegét tekintve a sütés, főzés során lejátszódó kémiai és fizikai folyamatokat vizsgálja, ami lehetővé teszi az állagokkal, színekkel való kísérletezést. És ezen a ponton jön be a művészet. Kipróbálásához nagy adag kíváncsiságra és helyismeretre mindenképpen szükség van. E témában az idei nyár mozislágeréből, az Én, a séf című francia filmből lehet a legtöbb információhoz jutni. A film megnézése után pedig el lehet dönteni, hogy kipróbáljuk-e, vagy maradunk a salátáknál.