És ez még nem minden, mert a 118. idényét megkezdő eseménysorozat az elmúlt években más helyszínekre, többek között a valóságos ékszerdobozként felújított Cadogan Hallba is áttelepedett, így az idén 92-re rúg a hangversenyek száma. Ezeket a BBC klasszikus zenei 3-as adása egytől egyig élőben közvetíti. A promenád koncertek igazgatóját, Roger Wrightot mindazonáltal nem irigyli senki: elvégre az olimpiai játékokkal és a hozzájuk kapcsolódó kulturális rendezvényekkel is versenyeznie kell. Az olimpiát és a Promst összeköti a becsvágy, a kiválóságra való törekvés és a cél, hogy minél nagyobb nemzetközi érdeklődést keltsen, de a program maga nem erőlteti a játékokhoz való kapcsolódást – habár a pénteki nyitókoncert épp az ellenkezőjéről tanúskodott. Ezen különös módon négy brit karmester, Edward Gardner, Sir Richard Norrington, Sir Mark Elder és Martyn Brabbins adta át egymásnak a stafétapálcát, hogy nagy önbizalomról téve tanúbizonyságot kizárólag hazai komponisták –Mark-Anthony Turnage, Elgar, Delius és Tippett – műveit vezényelje el. Talán az olimpia ihlethette azt az ötletet is, hogy a Promstól elválaszthatatlan vezérlő gondolatok egyike idén a fiatalság lett. Ebbe a fókuszba illik bele a négy nagy brit ifjúsági zenekar bemutatkozásán kívül a Juilliard Orchestra és a világ legjobb ifjú muzsikusait magába foglaló Aldeburgh World Orchestra fellépése is.

A program vitathatatlanul legnagyobb ígérete, amely mellesleg ugyancsak besorolható az „ifjúság” fogalma alá, Daniel Barenboim világszerte nagy érdeklődéssel és rokonszenvvel követett zenekara, a West-Eastern Divan történelmi vállalkozása lesz: Beethoven valamennyi szimfóniáját tűzi műsorra. Hatvan éve nem fordult elő, hogy a ciklus teljes egészében felcsendült volna a Proms műsorán, ahová estéről estére 1400 darab ötfontos állóhelyet adnak el a muzsika állhatatos szerelmeseinek. Az izraeli és palesztin, zömében fiatal zenészekből álló zenekar az első nem brit együttes, amely rezidens státusszal felérő fellépési lehetőséget kapott egy szezonra a Promson. A kitűnő időzítésre jellemző, hogy az olimpiai játékok nyitóünnepségének napján, július 27-én hangzik majd el a IX. szimfónia. Minden egyes koncert tartalmaz egy-egy Pierre Boulezdarabot is, bár sajnos a 87 éves művészt betegsége megakadályozza abban, hogy a július 26-i késő esti koncerten maga vezényelje el Beethoven Esz-dúr zongoraötösén kívül azt a darabot is, amely még az ötvenes években megalapozta a hírnevét: a Le marteau sans maitre-et.

A Proms hagyományai közé tartozik, hogy nagy figyelmet fordít a jubileumukat ünneplő zeneszerzőkre. Ebben az évben a százötven éve született Debussyre és Deliusra vetül reflektorfény. Változatlanul elkötelezettek a kortárs zene iránt is: a BBC tizenhét új kompozíciót rendelt meg, és további öt világ-, illetve tizennégy brit vagy londoni premierhez adja a nevét. A nem pusztán új, de lehetőleg gyerekkorú közönség megnyerése érdekében pedig idén először megbízást kapott egy nem élő zeneszerző is: jelesül a népszerű rajzfilmfigura, Wallace, aki a július 29-i Wal lace & Gromit Promon mutatkozik be első szerzeményével, a My Concerto in Ee, Lad című darabbal. Meg kell hagyni, hogy a matinén azért Copland, Debussy, sőt Sosztakovics is szóhoz jut. Ez a délutáni koncert egyébként azon nem kevés alkalom közé tartozott, melyre az internetes pénztármegnyitásának napján az utolsó szálig minden jegy elkelt. Ezen az egy napon 97 ezer belépőt kapkodtak el a korán ébredők. A további favoritok közé tartoznak a szeptember elején idelátogató világhírű zenekarok, a Berlini Filharmonikusok, élükön brit maestrójukkal, Sir Simon Rattle-lel, a bécsiek

– a szigetországban nagy tekintélynek örvendő holland Bernard Haitinkkal –, illetve a Riccardo Chailly dirigálta Lipcsei Gewand haus Zenekar, amely tavalyi Beethoven-sorozatával különösen belopta magát a londoniak szívébe.

A Proms misszióját különösen jól jellemzi két operaelőadás. A kiemelkedő színvonalon előadott, de mindenki számára könnyen hozzáférhető klasszikus zene koncepciója jegyé ben kapott meghívást a Királyi Operaház e napokban bemutatott Berlioz-produkciója, A trójaiak, illetve a Glyndebourne-i Operaház idei szenzációja, a Figaró házassága. Micsoda különbség az ezekbe az intézményekbe szóló, akár 250 fontos jegyárak helyett 5–80 font közötti összegért élvezni ugyanazt az előadást! Dalművekről szólva érdemes még megemlíteni, hogy szeptember elején John Adams maga vezényli remekművét, a Nixon Kínában című operát, míg a Debussy-megemlékezések során felhangzik a teljes Pelléas és Mélisande.

Biztató hír a végére, hogy a BBC-t is sújtó megszorítások ellenére belátható ideig megmarad a Proms jövőjét biztosító évi mintegy ötmillió fontos támogatás.