Madonnával táncolni menő
A jókedvűen várakozó tömegben feltűnnek a popsztár hű követői: meleg párok, anyák és lányok, önfeledt, középkorú lánycsapatok. Tinik alig. Madonna legújabb, vegyes kritikákat kapott MDNA albumának turnéján kivételesen nincsenek slágerpólók, „kötelező” rajongói viseletek. Az album koncepciója meglehetősen eklektikus, a kilencvenes éveket felidéző technótól a lecsupaszított szikár popig. Szerencsére a koncert gerincét az új album jobb számai és a régi slágerek feldolgozásai adják.
A koncert visszhangzó harangszóval indul, hatalmas tömjénes füstölő lengi be a színpadot. Zsidó liturgikus dalt és baszk nótát vegyítenek a felvezető énekesek, miközben középkori szárnyas-szarvas pokolbéli figurának öltözött táncosok tűnnek fel. Mindenki áhítattal figyeli a színpadot, mintha misén volnánk – majd szó szerint berobbant a popzene. Madonna egy ikonból lép ki Szűz Máriaként, annyi különbséggel, hogy van nála egy AK–47-es gépkarabély. Nesztek. Kezdődik a buli.
Madonna harminc éve elegyíti a színházat a popkoncerttel. Nála minden részlet ki van találva, meg van tervezve, mindennek oka van. Az első „szín” dühös, erőszakos. A közönség kicsit fészkelődik a reszelős, érdes popdalok alatt. Az új album Gang Bang című dalára egy komplett Tarantino-filmbe illő jelenetet játszik el táncosaival, lövöldözéssel, feszülettel, ágygyal, whiskyvel, ahogy kell. Látótérbe került az elmúlás.
A feloldást a tánc adja: Madonna ars poeticájának is nevezhető, 22 évvel ezelőtti Express Yourself című dalára ropja 40 ezer néző. A szín az amerikai foci kellékeit idézi: Madonna év elején lépett fel a focidöntő, a Superbowl szünetében. 114 millió ember nézte akkor, többen, mint magát a meccset. A háttérben J. Howard Miller második világháborús, nőknek szánt plakátjainak alakjai tűnnek fel, Roy Lichtenstein popart képeire emlékeztető figurák illusztrálják a női emancipáció egyik himnuszát. A „képregénynek” elég konkrét üzenete van: ahelyett, hogy fiúk után búslakodnátok, járjatok egyetemre.
Madonna elegánsan fricskát mutat az új trónkövetelőnek, Lady Gagának. A 26 éves sztár Born This Way című száma jelentősen kölcsönöz az Express Yourselfből. Madonna pereskedés helyett nyilvánosan aláz: összekeveri a két dalt, amelyek mintha ikertestvérek lennének. Majd már magától idéz, amikor azt énekli: She’s notme, Ő nem én vagyok. Ügy lezárva.
Az Open Your Heart című, a nyolcvanas évekből való számot a baszk Kalakan trióval adja elő: a mindent elárasztó pop és csillogás után meghitt utcajelenetet, örömünnepet varázsol a színpadra. Baszk dalra breakelnek a táncosok, feltűnik Madonna 12 éves Rocco fia is, aki magabiztosan ropja a többiekkel. Elég megható: anyával táncolni menő.
A kacérkodó, fülledt, harmincas éveket idéző (Jean-Paul Gaultier divattervező a kosztümök terén ebben a színben igazán kitett magáért) felvonás végén hangzik el az egyik első slágere, a Like a Virgin feldolgozása. Kétségkívül ez a koncert legérdekesebb része:Madonna a kiöregedett díva szerepéből énekli el selymes alt hangon az első alkalom előtt izgatott szűz tinglitangli dalát. Harminc év után elég más jelentést kapnak az olyan sorok, mint „tőled csillogónak és újnak érzem magam”, és ezt Madonna – aki most egyik 24 éves táncosával „jár” – nem rejti el. Brutálisan őszinte értelmezés.
Az „utazást” hatalmas népünnepély zárja. Az utolsó színben ismét a bulié, a táncé a főszerep. A Like a Prayer ismét áhítattal tölti meg közönséget, a tömeg tapsol. A Celebration című szám alatt fényjátékban úszik mindenki, a baszszustól és a tombolástól dübörög a stadion katlanja. Két óra hamar elszáll.
Madonnával kapcsolatban divat a fanyalgás. Pedig a show több mint profi , az éneklés már évek óta nagyon rendben van, igaz, a refrén néha playback, de ezt senki sem takargatja. Meglehet, a legutóbbi két albumával nem tudott új utat mutatni a popzenének – ami vele szemben minimális elvárás. Lehet, hogy – nyugdíj-előtakarékosságként – túl sokat foglalkozik a nemrég nyílt fitnesztermeivel, a kölnijével és a lányával együtt létrehozott ruhakollekciójával. De ahogy a belga Le Soir napilap a koncert után összegezte: Tök mindegy. Mindig jó látni.
