Kocka forma gördülő kövek
A június végén befejezett épületben addig is zajlik az élet, hisz folyamatosan költöznek be az itt teret kapó tudósteamek és az őket kiszolgáló, drága berendezések. Az egyetemtől kapott tájékoztatás szerint a laboratóriumok technikai színvonala az európai élvonalat képviseli. A már említett beruházási költség nagyjából fele ment az épületre s fele a laborok felszerelésére. Amúgy a PTE természettudományi, orvosi és műszaki kara hozta létre és működteti a „Szentágothai”-t, a 22 kutatócsoport között találunk például neurobiológiával, tumorimmunológiával, humángenetikával, virológiával, spektroszkópiával és légkörfizikával foglalkozó munkaközösséget.
Az intézménynek nemcsak az ambíciója és felszereltsége vonzó, de a megjelenése is. A Bachman Zoltán Kossuth- és Ybl-díjas építész által irányított népes tervezőkollektíva attraktív és gondolattársításra ösztönző házat álmodott a Pécs fölé magasodó Makár-hegy oldalába. A tervezők maguk közt csak gördülő köveknek – Rolling Stonesnak – hívják a Science Buildinget, mivel az épület szándékuk szerint a hegyről alágördült, aztán ott megnyugvó kövekre asszociál. A négy „kő”-ből három kocka formájú, az első és a második kocka közé azonban „beszorult” egy elliptikus idom, egy „kavics”. A 25 méter élhosszúságú, ötszintes kockákban alakították ki a laborokat, a kavicsban egy 300 fős előadóterem búvik meg (egyes vélemények szerint még az is lehet, hogy a hallgatókat befogadó kavics tulajdonképpen tojás, ahonnan tudósok „kelnek ki”). A természettudományok egzakt világát idéző, vakítóan fehér kockák fegyelmét elegánsan töri meg a kavics kereksége és üvegmozaik burkolatának vöröses-szivárványos csillogása.
A tervezők úgy érezték, hogy nem szabad egyetlen épülettömbbe komponálni a Science Buildinget, mert akkor egy testes ház születne, amely nem illene a hegyoldalba, és feleslegesen viaskodna az utca másik oldalán álló, 400 ágyas klinika toronyszerű tömegével. A lejtőre lépcsőzetesen rátelepülő épület viszont a hegy részévé válik. Ezt szolgálja a ház egyik gyepes terasza és az épület mellett futó patak is (bár utóbbi vonalvezetése és medrének burkolata nélkülözi a természetességet). Feltűnő, hogy míg az első kocka főbejárati homlokzatát az üveg uralja, a többi falon nehezen jut be a fény. Ennek funkcionális magyarázata az, hogy a laboratóriumok nem az utcai homlokzat mögött vannak, hanem hátrébb, s a laborok nem igénylik, sőt néha kifejezetten utálják a természetes fényt. De adhatunk filozofikusabb választ is a szeszélyes ablakkiosztásra: a bejárat behív, a laborok rejtette hátsó traktusba viszont csak a beavatottaknak, a felkenteknek szabad a napi betekintés. S hogy ennyire véletlenszerű az ablakok kiosztása, az némiképp arra utal tán, hogy a tudományban (mellesleg: hol nem?) a legváratlanabb pillanatban következhet be a megvilágosodás.
Zárkózottság ide vagy oda, június végén beengedték az épület minden zugába a házra kíváncsiakat. A nyílt napon idegenvezetővel körbevitt csoportok tagjai szinte kivétel nélkül csodáló szavakkal dicsérték az épületet. Pedig a részletek gazdagsága nem kápráztathatta el a látogatókat: belül még puritánabb a ház, mint kívül. A tervezők – amint azt szavaikból kivettem – el tudtak volna képzelni néhány építészeti trükköt odabent, ám a pénz ennyire volt elég. (Talán nem is baj, egy kutató környezete maradjon mindig egyszerű, remetei.)
Amúgy a Science Building – mint épület – maga is laboratórium. A házat három forrás fűti: kap meleget a pécsi hőerőmű biomasszakazánjából, ugyanakkor a ház első frontjának ablakrendszere napcsapdaként működik, emellett 100 méter mélyen megcsapolják a geotermikus energiát is. Vagyis 1:1-es modellen tanulmányozzák és rögzítik, hogy miképp lehet a leggazdaságosabban fűteni ezt a 7200 négyzetméteres épületet.
A PTE kutatóközpontjában 250-en dolgoznak majd, ők valamennyien a már említett három kar alkalmazottai. A házat egy négyfős menedzsment irányítja, tudtuk meg Kovács L. Gábortól, az egyetem rektorhelyettesétől. Az új épület 250 millió forinttal emeli az évente 50 milliárd forintból gazdálkodó egyetem kiadásait, s ezt a rektorhelyettes kitermelhető pluszköltségnek látja. Arra viszont nem lesz pénze a Science Buildingnek, illetve az intézményt fenntartó karoknak, hogy a laboratóriumok technikai fejlesztésére vagy akár szinten tartására költsenek. A berendezések amortizációjára a PTE nem nyitott költségvetésében külön rubrikát, így minden további fejlesztés annak függvénye, hogy miképp tud pályázni az intézmény.
Na és annak, hogy milyen bevételeket kasszíroznak a leendő Szentágothai János Kutatóközpont munkacsoportjai. Az egyetem irányítói abban reménykednek, hogy a gyártmányfejlesztésre költeni tudó cégekkel együttműködve annyi pénzhez jutnak a kutatócsoportok, amelyek hosszú távon nyereséges intézménnyé teszik a Science Buildinget.
