Azt azonban még Farkas is elismeri, hogy a váltás maga még nem következett be, hiszen ma csupán egy kisebbség olvassa az e-könyveket, és a forgalom még töredéke a papíralapúakhoz képest. Azt azonban mindenki látja, hogy mindez változni fog. Az egyesület azoknak lenne a fóruma, akik valamilyen szempontból érdekeltek a folyamatban: felhasználók, terjesztők, kiadók, könyvtárosok. Kicsik és nagyok, illetve óriások (a Kossuth kiadó és a Libri ágai). De itt van az Informatikai és Könyvtári Szövetség és a Magyar Elektronikus Könyvtárért Szövetség is, hiszen ma már a könyvtárakban is egyre többen kérdezik, kölcsönözhetnek-e elektronikus köteteket. Illetve arra is gondolva, hogy minden bizonnyal a digitális dokumentumoké lesz a jövő, miközben a köteles példányok problémája még messze nem megoldott kérdés.

– Hihetetlen nagy hegyet kell megmásznia az üzletágnak ahhoz, hogy az Amerikai Egyesült Államok e-book forgalmát elérjük – mondja Kereszty András, a Hónap Könyve kiadó képviseletében. Az első lépéseket talán már megtettük a hágón: januárban Kereszty még csupán egy e-könyv-olvasót látott a szentendrei HÉV-en, amellyel rendszeresen utazik, múlt héten viszont már négyet. Persze akadnak kisebb hegyet vizionálók is: lehet a 30 százalékos forgalommal büszkélkedő Amerikát kitűzni célul, de azért Európában is érdemes szétnézni, ahol a legdinamikusabban fejlődő piacon (a németeknél) is egy százalékhoz közelít az e-könyvek részesedése a teljes forgalomból. És még nem beszéltünk a most még legyűrhetetlennek látszó akadályokról. Például az illegális letöltésekről.

Jelen pillanatban egy e-olvasóval rendelkező felhasználó mintegy háromezer fizetős és 10 ezer ingyenesen és legálisan letölthető címből válogathat (számos már lejárt jogdíjú könyvről van szó: Mikszáth, Jókai összes művei stb.), illetve hozzávetőleg 40 ezer illegálisan hozzáférhető cím várja a fekete oldalon.

– A barátaim büszkén mutogatják, hogy nekik már nyolcszáz címük is fent van az olvasójukon. Kérdem: és mennyi legális? Egy sem, válaszolják – vázolta fel a nem túl biztató helyzetet Kocsis András Sándor, a MKKE elnöke, a Kossuth kiadó vezérigazgatója. És ezzel sajnos szembe kell nézni. Magyarországon ma úri huncutság az ingyenes letöltés, valahogy belénk van kódolva, hogy miközben életünket és vérünket adjuk egy-egy haladó eszméért, a pénzünket megtartjuk magunknak. De van még érdekes példa. A Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei című bestseller 14 ezer példányban fogyott el a boltokban, míg elektronikus verzióját az eredeti ár kétharmadáért mindössze 104-en töltötték le. Az illegálist meg sem lehet becsülni, miközben szinte már a megjelenés másnapján hozzáférhetővé vált a neten. Ám ezek ellenére is a régi mondást idézte Kocsis: ha valamit nem tudsz megakadályozni, akkor állj az élére. A most megalakuló Egyesület kiváló alkalom erre.

A fenti történetnek ugyanakkor két további tanulsága is van, fűzte hozzá a MKKE elnöke. Egyrészt látszik, hogy az e-könyv messze nem nyomja le a papírlapú könyv vásárlását, másrészt a most megalakult egyesületnek két alapvető célt kell kitűznie maga elé: a promóciót és a legalitást. Hiszen a népszerűség mit sem ér az utóbbi nélkül. A csata leendő kimenetelét az is jelzi, hogy a kemény védelemmel ellátott e-tartalom megbukott Magyarországon: a vásárlók ódzkodnak tőle, mert a védelem miatt nem másolhatják fel más (saját) hordozókra, az olvasójukról a laptopjukra például. A puha védelem ezzel szemben akár radikális ugrást is elérhet a fogyasztásban, csak kérdés, hogy a másolás megáll-e a legalitás határán vagy sem.

További feladata lehet az Egyesületnek, hogy az együttes fellépés adta nagyobb nyomatékkal valamiképpen érje el: az e-könyveket ne 27 százalékos áfa terhelje (miközben a hangoskönyvek esetében ez csak 5 százalék). A csata itt már európai színtéren dúl. Franciaország nemrég vezette be a 7 százalékos csökkentett áfát (Luxemburgban ez 3 százalék). Meg is indították a két ország ellen a kötelezettségszegési eljárást. A kérdés tehát az Európai Bizottság asztalánál dől majd el. Nálunk vélhetően nem akadályoznák meg a forgalmi adó csökkentését, hiszen L. Simon László kulturális államtitkár egy beszélgetésen már megjegyezte: a változtatásnak nincs költségvetési vonzata – annyira minimális lenne az adókiesés. Miközben könnyen lehet, hogy a kisebb áfa miatt megugró forgalom összességében akár többletpénzt is hozna az államnak.

Kocsis az MKKE és a „printes” kollégák nevében mindenesetre azt kívánta az új szervezetnek, hogy ne sújtsa őket is a magyar átok. Vagyis hamar találják meg a legkisebb közös többszöröst, és ne azt keressék, hogy miben nem értenek egyet. Ugyanakkor a Kossuth kiadó színében azt is bejelentette: napokon belül megjelenik Magyarország első okoskönyve. A telefonra három „kötet” is letölthető majd: Budapest húsz legszebb helye angolul és magyarul, illetve egy, már erre a formátumra írt mesekönyv.