Az állam megszabadítja a Magyar Nemzeti Galériát attól a 160 millió forintos adósságtól, amelybe az intézmény „belekalauzolta magát”, így „helyreáll a világ természetes rendje”: a Galéria újraegyesülhet a Szépművészetivel – tudatta L. Simon (aki korábban nem tartotta helyesnek az összevonást, de most, mint megtudtuk, igen). Az unió létrejöttének határideje augusztus 31., az integráció felelőse Baán. A kormánytagok szerdán emellett úgy határoztak, hogy támogatják a főigazgató-kormánybiztos múzeumi negyedre vonatkozó koncepcióját. L. Simon nyomatékosította: a projekt nem fantazmagória, amint azt a sajtó egy része állította.

A koncepció szerint öt épület lesz majd a Városligetben: a MagyarNemzeti Galéria, a Néprajzi Múzeum, egy fotó-, egy zenei és egy építészeti múzeum. A új galéria egyik szárnyába a Ludwig Múzeum költözik be, a Szépművészeti mai épületében a régi képtár kap helyet, emellett ugyanott rendbehozzák az úgynevezett Román Csarnokot, ahol gótikus fatáblákat, szárnyas oltárokat mutatnak be. Baán szerint a fotográfia, a zenei és az építészeti múzeum létrehozásával is régi adósságot törlesztenek, hiszen a magyarság e művészeti ágakban is világraszólót alkotott, ennek ellenére egyik területnek sincs hozzá illő megjelenési tere: a zenét most jobbára emlékházak, kisebb gyűjtemények, a fotográfiát jószerével csak egy 400 négyzetméteres kecskeméti kiállítótér, az építészetet pedig egy állandó kiállítóhely nélküli gyűjtemény reprezentálja.

Mint elmondták, a részletes koncepciót jövő év végére öntik formába, – addigra derül ki például az is, hogy a negyedet miként kapcsolják hozzá a tömegközlekedéshez –, a pályáztatás 2014-ben, a beruházás előkészítése, a közbeszerzési eljárások elindítása 2015-re várható, a kétkezi munkának 2016-ban állhatnak neki, az átadás tervezett időpontja 2018. A számítások szerint az összköltség 50-60 milliárd forintra rúg majd és EU-pénzekből állhat össze; az időzítés mindenesetre igen jó, ugyanis az új uniós támogatási ciklus is 2014-ben kezdődik – jegyezte meg az államtitkár.

A kormánybiztos viszont azt sietett rögzíteni, hogy mai áron számítva nagyjából ennyibe került annak idején a komplett millenniumi kiállítás is – márpedig ott 206 épületet húztak fel. L. Simon és Baán szerint a projektnek köszönhetően nemcsak egy művészeti centrummal lennénk gazdagabbak, hanem sok pénzzel is. Az ugyancsak rekonstruálandó Városliget – amelyben benne van az állatkert, még néhány múzeum, és beleférne például egy gasztronómiai falu, egy gyermekliget és több más attrakció is – Európa első számú családi turisztikai célpontjává válhatna. Az ország ebből adó dóan a mostanihoz képest egymillió turistával többre számíthatna. A megaberuházás így akár egy évtized alatt visszahozhatná az árát.

Szőcstől Baánig

A múzeumi centrum tervét, Andrássy-negyed néven tavaly februárban Szőcs Géza, az előző kulturális államtitkár dobta be a köztudatba, szinte rögtön azután, hogy a kormány lefújta a Szépművészeti Múzeum (szintén) EU-forrrásokra támaszkodó földalatti bővítését. Szőcs elképzelése az volt, hogy a Városligetbe és az Andrássy útra álmodott negyed egy tengelyen összekapcsolódna a budai Várral is. Nem sokkal később kormányhatározat született, eszerint az Ötvenhatosok terén megépítendő múzeum-komplexum megtervezését Baán Lászlóra, a Szépművészeti főigazgatójára bízták.

A múzeum és a Nemzeti Galéria összevonását februárra tervezték, ez azért csúszott el, mert kiderült, hogy a galéria 160 milliós (más források szerint még nagyobb) adósságot halmozott fel, nem utolsósorban amiatt, hogy Csák Ferenc főigazgató még a közelmúltban is felvállalt több nagy költségű projektet, emellett előnytelen szerződést kötött a Munkácsy Alapítvánnyal (a galériában zajló Kehi-vizsgálat még nem zárult le, ugyanakkor, mint L. Simon tegnap jelezte, több más kultúrintézményt is átvilágítanak). Baán akkor leszögezte: addig nem veszi át az intézményt, amíg a fenntartó, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, nem egyenlíti ki a tartozást.