Közel az összeomlás
Az első bizonyítékot erre Garancsi Ágnes, a tizenharmadik kerületi Kino mozi vezetője szolgáltatta, amikor bejelentette: a főváros tulajdonában lévő ingatlan vagyonkezelője, a Budapest Film Zrt. fizetési felszólítást küldött a mozit üzemeltető Szuez Kft.-nek. Ennek értelmében, ha nyolc napon belül nem rendezik a tartozást, akkor az a bérleti szerződés azonnali felbontását eredményezi. Garancsi Ágnes elmondta: ez a felszólítás hideg zuhanyként érte őket, mivel korábban megállapodtak a céggel, hogy a Magyar Nemzeti Filmalap „gyorssegély” pályázatán nyert összegből tudják majd a tartozásukat kiegyenlíteni. Később kiderült, nemcsak a Kino, hanem a Tabán mozit üzemeltető Grantfilm Kft., valamint az Odeon–Lloyd tékát és filmszínházat működtető Odeon Video Kft. is kapott felszólítást. Utóbbi már csak azért is pikáns, mert ennek a cégnek a Budapest Film Zrt. a többségi tulajdonosa, tehát lényegében a saját cégét fenyegette meg azzal, hogy utcára küldi.
Az artmozik koporsójába a következő szöget a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság berkein belül működő filmiroda verte be azzal, hogy elkezdte megvonni az artmoziktól az art minősítést. A ceglédi mozi például a napokban kapta meg az erről szóló értesítést. Eléggé furcsa lépés ez tőlük, mivel ugyanennek az irodának kellene art kategóriába sorolnia a forgalmazók műveit, hogy aztán a filmszínházak műsorra tűzhessék őket – filmek nélkül pedig valóban nehéz teljesíteni a kritériumokat. Igaz, megvan az indok, hogy miért nem végzik el a besorolást: január 1. óta még mindig nem állt fel az a filmszakmai bizottság, amely a műalkotásokról döntene. A grémiumot az erőforrás minisztérium kulturális államtitkárságának kellene összeállítania, de sajnos még a pályázati kiírás sem született meg. (A hírközlési hatóság filmirodája viszont ezenközben épp kínai filmnapok szervezésével van elfoglalva.)
Ez az eseménysor és a mögötte felsejlő totális káosz tulajdonképpen az utóbbi két évben a magyar filmipar „megújításáért” folytatott harc eredménye: a régi, működő támogatási rendszert az Orbán-kormány rekordgyorsasággal bedarálta, míg az újban csak a nagyjátékfilmgyártást oldották meg Andy Vajna kormánybiztos dirigálásával. A bezárásra szánt Magyar Mozgókép Közalapítvány kulturális feladatait, mint például művészfilmek és művészmozik támogatását, „szétdobták” az erőforrás minisztérium, az NMHH és a Nemzeti Kulturális Alap között –ezeken a helyeken azonban lényegében semmit sem tettek a filmtörvény év elején életbe lépett módosítása óta.
A kilátástalan helyzetben érdekes módon az élőhalottnak mutatkozó NKA helyett az MNF igyekezett segíteni az artmozikon: még márciusban kiírta a már említett gyorssegély pályázatot, melyről végül májusban született döntés. Arra a sokak által feltett kérdésre, hogy akkor miért nincs még mindig a pénz a moziknál, az alap úgy reagált: más dokumentáció szükséges a pályázáshoz, és más a szerződéskötéshez. A támogatási szerződésekhez szükséges dokumentáció nem a Filmalap találmánya, erről ugyanis törvény rendelkezik: az állami támogatás feltételeit az államháztartási törvény szabályozza. Magyarán, a bürokrácia lassítja a kifizetéseket. A mozisok viszont azt nem értik, hogy miért csak akkor kezdték el bekérni tőlük a papírokat, amikor a kilakoltatás veszélye miatt sajtónyilvánossá vált a vesszőfutásuk. Mivel a Budapest Film Zrt. is indult a gyorssegély pályázaton, és három saját artmozit (az utóbbi időben szinte „szárnyaló” Művészt, Puskint és a Toldit) is üzemeltet, fellépése a helyzet ismeretében több mint keménynek mondható. Körösvölgyi Zoltán, a részvénytársaság igazgatóságának elnöke szerint nem első alkalommal figyelmeztették a bérlőket tartozásaik rendezésére, és a jelen gazdasági nehézségek között a díjak fizetésének ilyen mértékű elmaradása már veszélyeztette a cég és a mozijaik stabilitását. Ahogy fogalmaz, az üzemeltetőkkel kötött szerződések egyértelműek, de mindhárom bérlővel tárgyalnak a megoldásról. (Az Odeon esetében ezek szerint önmagukkal is.) Hozzátette: a bérleti díjak – amelyeket nem újonnan, hanem több évvel ezelőtt rögzítettek szerződésben – a szokásos kereskedelmi bérleti díjaknál lényegesen kedvezményesebbek.
Ezt a legtöbb (nem a zrt. kötelékében dolgozó) mozis másképp látja. Szerintük a bérleti díjak egyáltalán nem „kedvezményesek”, mivel egy mozis szempontból prosperáló időszakban lőtték be azokat, amikor a forgalom még négyszer-ötször ekkora volt. Szakmai vélemények szerint a fővárosnak és a Budapest Filmnek nem fenyegetnie kéne az alapvető kulturális feladatot ellátó üzemeltetőket, hanem el kellene kezdeniük tárgyalni az állami támogatások elapadása miatt kigazdálkodhatatlan bérleti díjak csökkentése érdekében. Arra a kérdésre, hogy mi lenne azokkal az ingatlanokkal, melyekből kitennék a bérlőket, Körösvölgyi nem válaszolt. Szavai szerint csak „konkrét és aktuális esetben van értelme erről beszélni”.
Mi ezzel is megpróbálkoztunk: megkérdeztük a Budapest Film Zrt. vezetőjét, hogy mi a tervük a főváros egyetlen, a kezükben lévő nem artmozijával, a patinás Corvinnal. (Ez Budapest egyetlen többtermese, amely önálló épületben üzemel, nem pedig plázában.) A Corvin nem is olyan régen még Európa legkihasználtabb filmszínháza volt. Körösvölgyi távirati stílusban azt mondta, hogy a cég célja, hogy biztosítsa – a többi saját üzemeltetésű mozijával együtt – a Corvin üzemeltetését, és ehhez megtalálja a megfelelő formát. Hogy pontosan mi ez a forma, az a Budapest Film Zrt.-nek a Fővárosi Közgyűlés által június 20-án elfogadott, nyilvánosan hozzáférhető üzleti tervéből derült ki: eszerint a cég 2012. szeptember 30-ig kivonul a Corvinból, és kiadná egy külső cégnek üzemeltetésre. Az indokok között az is szerepel, hogy 2007 óta nem átütőek az eredmények, a filmszínházat csak részben digitalizálták – az ott lévő három digitális vetítő pedig jól jöhet a Művészben és mondjuk a Puskinban.
Megkerestük a magyarországi mozis piac mintegy nyolcvan százaléka fölött rendelkező IT Cinemas tulajdonosát és vezetőjét, Moshe Greidingert, hogy kibérelné-e Corvint. Kérdésünkre csak annyit reagált, hogy mozipiaci szempontból fontos helyszínről van szó, de mivel őket még nem keresték meg, nem tud érdemben nyilatkozni ebben a kérdésben. Ugyanakkor mozis körökben már arról beszélnek, hogy több cég is érdeklődik a Corvin iránt – tehát még akkor is megérné üzemeltetni, ha havonta bérleti díjat kellene fizetni érte a fővárosnak.
