Mint korábban arról többször beszámoltunk, operaházi vezetők, különösképp Ókovács Szilveszter kormánybiztos vágya volt, hogy az idén december 8-án újra nézőket fogadhassanak a 2007-ben műszaki okok miatt kiürített – idén egyébként épp 100 esztendős – épületben. A fél éven belüli újranyitás több mint valószínűtlen. A terv mindazonáltal él, esélyeit illetően a szemlélőket legfeljebb az gondolkodtathatja el, hogy az új kulturális államtitkár többször megerősítette: a miniszter és ő is mielőbb egy főigazgatót látna szívesen az intézmény élén.

A kormány ugyanakkor megszavazta, és az Operaház költségvetési során szerepel is az az 1,7 milliárd forint, amelyet az Erkel rekonstrukciójára szánnának. De mint kiderült, ez az összeg csak arra elég, hogy a nézőket beengedjék, ne penészesedjen a fal, folyjon a meleg víz a csapokból, le lehessen ülni az öltözőkben. Ha csak ennyi a cél, 200 millió forintot talán még meg is spórolhatnak. Az előirányzott összeg azonban nem tartalmazza a színpadtechnikai beruházást, az épület jelentősebb átalakítását – például hőszigetelését, kazáncseréjét –, ami viszont jelentősen megemeli az üzemeltetés költségeit. A hatósági – működési –engedélyeztetés szintén kockázatos, hiszen egyik munkafolyamat sem építésiengedély-köteles, így előfordulhat, hogy csak a teljes összeg kifizetése után derül ki, nem nyithatnak meg.

Az Operaház vezetése 3,6 milliárd forintos építkezést támogatna. Ez jelentős színpadtechnikai javulást hozna, például mozgatható zenekari árokkal, működőképes forgószínpaddal, míg a hőszigetelés költsége – 6-7 év alatt – megtérülne. Ráadásul ennél a konstrukciónál a kötelező előzetes engedélyeztetésekkor kiderülne, engedik-e majd üzembe helyezni az épületet.

A dalszínház vezetése egyébként már májusban benyújtotta kidolgozott terveit a fenntartó minisztériumnak, de a miniszter- és a kulturális államtitkárcsere miatt ezzel nem tudtak foglalkozni. Mozsár István reméli, hogy a felújítási terv az első júliusi kormányülés elé kerül, és akkor döntenek arról, van-e financiális háttere egy ekkora felújításnak. Ha van, akkor feltehetően 2014 elején kinyithatnak. Ha nincs, az 1,7 milliárdos verzióval optimális esetben 2013 őszén kezdhetnek játszani – véli az ügyvezető. Egyébként nem az építkezés a hosszú, az a 3,6 milliárdos változat esetében is csak 7-8 hónap. A hatályos közbeszerzési törvény által előírt szabályok húzhatják irreálisan hosszúra az egész procedúrát.

Amíg az Erkel elkészül, az Operaház alternatív játszási helyeket keres. Előrehaladott tárgyalást folytatnak a Millenáris Parkkal, bár a vagyonkezelő is keres – állami kezelésben lévő – ingatlant az intézménynek. Az mindenképpen fontos, hogy az üzemeltetés költsége egálban legyen az Erkelével. A bérleti díjról még tárgyalnak a Millenáris működtetőivel. Az biztos, hogy nem lehet egy az egyben áthelyezni az előadások díszleteit – mondjuk – a Millenáris Teátrumba, mert az épület beltere nem elég magas, díszletemelésre sincs lehetőség. A nagycsarnok volna ideális, bár ez is igényli az előadások finomhangolását. Úgy kalkulálják, ezen a játszóhelyen 800-1000 nézőt ültethetnek le kényelmesen.

Valójában nem műszaki, hanem kultúrpolitikai kérdés, hogyan dönt a kormány a felújításról: engedélyezi-e vagy elnapolja a rekonstrukciót. Ennek függvényében dől el, tartósabban költöznek-e „Erkel-póthelyre”. Erre például jól használható lehetne az a nemzeti vagyonkezelő tulajdonában lévő romos csarnok is, amely a Millenáris Park közelében van, és amelyet erre az esetre fel lehetne újítani.

Ha megnyit az alternatív játszóhely, feltehetően februárban, újabb stábra is szükség lesz. A nemrég tömegesen elbocsátott közalkalmazottaknak megígérték: elsőként őket hívják majd. Így többekkel előfordulhat, hogy az év végén lejár a felmondási idejük, megkapják a végkielégítést, és pár hónap múlva újra az Operánál lesz munkájuk.

A jegyek áráról annyit tudtunk meg, hogy ez nagyjából kétharmada lesz az operaházinak. Ókovács Szilveszter kormánybiztos korábbi interjúiban fölvetette: akár be is kerülhetne a kormány oktatási programjába, hogy minden középiskolás legalább egyszer eljusson operába. Az új játszóhely révén ezt egészen olcsón megtehetnék, pláne ha még busztámogatást is kaphatnának a vidéki iskolák. Mindez azonban ma még csak álmodozás, ilyesmiről hivatalos egyeztetés sem volt, bár a dalszínháznak nagyon nem lenne ellenére, hiszen ez legalább biztos és előre kalkulálható bevételt jelentene.

Ellenvélemény a színpadon

Az Operaház hétfői társulati ülésének végén, a Magyar Operaénekesek Egyesületének alelnökeként Tokody Ilona, Kossuth-díjas magánénekes, örökös tag, váratlanul magához ragadta a szót, és egy nyílt levelet olvasott fel – írta a Fidelio.hu. Ebben – az évadban lezajlott leépítésekre és a magánénekesek státuszának megváltoztatására hivatkozva – ismertette álláspontjukat a társulati operajátszás és az alkalmazotti státuszú művészek foglalkoztatásának szükségességéről. Ókovács Szilveszter reakciójában jelezte, a konfrontatív stílust el akarja kerülni, és a megváltozott világra, valamint arra hívta fel a figyelmet, hogy a hagyomány ápolása nem annak konzerválását jelenti.

2007-ben még lebontották volna, most sorsára vár az egykori Városi Színház