Kalózok lesznek a jövő olvasói?
Egyelőre pár tízezres nagyságrendű csak az elektronikus olvasóval rendelkezők száma, ám a szám önmagában még nem jelent semmit, ugyanis a magyarok tableten, okostelefonon és laptopon is előszeretettel böngészik a digitális könyvtárak címeit, s ezen készülékek már bőven meghaladják a milliós nagyságrendet. A virtuális könyvtárakban pedig egyre gyűlnek a lejárt szerzői joggal rendelkező címek, az újdonságok viszont csak nagyon korlátozott számban hozzáférhetőek. Az illegális zóna viszont ennél jóval kiterjedtebb: míg a Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) és a Digitális Irodalmi Akadémia nagyjából tízezer címmel dolgozik, addig a tartalommegosztó oldalakon mintegy 40-50 ezer kötet tartalma található meg. Nem titok, minél népszerűbb egy könyv, annál hamarabb jelenik meg a kalózverziója, egyelőre még csak beszkennelt változatban, oldalról oldalra lefényképezve az adott könyvet. A Harry Potter-sorozat vagy Dan Brown könyvei persze alig érzik meg a veszteséget egy ilyen kis nyelv esetében, de egy bevezetés előtt álló sorozatnál a kalózverzió már érzékenyebben hathat az eladott példányszámra.
A legális piac bővülését jól példázza, hogy míg korábban két év kellett egy magyar sci-finek (Markovics Botond: Isten gépei) ahhoz, hogy száz eladott e-példányt produkáljon, mostanság már két hónap alatt összejött ez a szám A felhúzhatós lány című könyvnek (Paolo Bacigalupi sci-fije), mely egyszerre jött ki print és elektronikus formában. Moldován István az Országos Széchényi Könyvtár képviseletében elmondta: a MEK napi 51-60 ezer kattintója és az elektronikus szövegek intenzív használata kellőképpen megalapozhatja az e-könyvek piacát. A külföldi példák is ezt mutatják: Németországban az elmúlt évben száz százalékkal bővült a kereslet, s így már eléri a teljes könyvforgalom egy százalékát. Az elektronikus könyvek értékesítésében egyelőre az Amerikai Egyesült Államok verhetetlen: idei januári adat szerint már 31 százalékos az e-könyvek részesedése. Egyelőre viszont megoldatlan a könyvtári kölcsönzés problémája és a csak elektronikusan megjelenő kötetek összegyűjtése és tárolása a jövő olvasói számára.
Az igazán markáns, a gazdagabb országokat jellemző bővüléshez több feltételnek is teljesülnie kell. Például, hogy kedvező áron férhessünk hozzá az új címekhez is. Séllei Aranka szerint az lenne az ideális, ha a mindenkori tartalom határozná meg az árat, de jelen pillanatban úgy tűnik, hogy egy népszerű lektűrért úgy 1-2 ezer, friss tudományos munkáért 3-5 ezer, míg egy már régebben is kapható könyv elektronikus formájáért 500-1000 forint lenne az ideális ár. Az árképzést nehezíti, hogy az e-könyv áfája 27 százalékos az EU-ajánlás szerint, s ebből eddig csak a franciák és a spanyolok (akik a papírkönyvek csökkentett adóját alkalmazzák), illetve az angolok (nullaszázalékos kulccsal) bújhattak ki. Más kérdés –és ezt az e-könyvek forgalmazói is elismerik –, hogy bizonyos rétegeknek, és ez Magyarországon elég széles kört jelent, az ingyenességgel (illegális letöltéssel) semmilyen kedvezményes ár nem veheti fel a versenyt.
Sokat segítene az illegális tartalmak visszaszorításában, ha minél több címhez férhetne hozzá a felhasználó, minél kényelmesebben és egyszerűbben – tették hozzá. Hiszen minél elérhetetlenebb egy könyv a virtuális térben, annál valószínűbb, hogy felbukkan majd a megosztóoldalakon. Ebben segíthet a nemrég elindított új webáruház (ekonyv. hu), ahol a regisztrációval együtt három percet vesz igénybe majd a vásárlás, s már újdonságokhoz is hozzá lehet férni (például a Magvető könyvheti címeihez), a printhez képest 30-50 százalékos kedvezménnyel. További segítség a vásárlóbarát másolásvédelem, amely nem akadályozza meg a felhasználót, hogy több eszközre (okostelefon, laptop stb.) is feltölthesse a terméket. A szakértők szerint a keményebb védelem egyrészt nem lenne komoly visszatartó erő, hiszen a legjobb programokat is feltörik 24 órán belül, másrészt leginkább a fizető vásárlókat riasztaná el (ilyen védelemmel például már nem tudná átmásolni a „könyvet” az e-olvasóról a laptopra). Ezért is dönt egyre több forgalmazó és kiadó is a puhább védelem mellett. Viszont ugyanúgy nem bíznak a jogi úttal való fenyegetőzésekben sem. Talán csak a felhasználók „nevelése” segíthet a kalózkodás ellenében: annak sulykolása, hogy a szellemi érték is érték, ezért annak letöltése a lopással egyenértékű. Más kérdés, hogy mindez itthon nem nagyon vetette vissza a filmek vagy a zenék illegális letöltéseinek számát.
Kolosi Tamás, a Líra elnöke szerint azonban ma nem is igazán az a jó kérdés, hogy mennyire veti vissza vagy sem az e-könyvek forgalmazása a hagyományos könyvekét. Hanem az, hogy mennyi idő alatt jön majd létre a sajátos digitális tartalom. Eddig minden új formátum előbb a régi tartalmakat próbálta felhasználni: a filmesek eleinte regényeket vittek vászonra, a rádióban komolyzenei koncerteket sugároztak. A tévében is irodalmi feldolgozások jelentek meg tévéjátékok formájában, amíg el nem jutottak a képernyőre idomított tartalmakig: szappanopera, valóságshow, kvíz. Véleménye szerint nem is olyan sokára létrejönnek majd a csak elektronikus könyvre alkalmazott tartalmak, amely műfajról egyelőre csak elképzeléseink vannak. Talán egyszerre fogja használni a betűt és a képet, más lesz a terjedelme és a stílusa. A digitális kultúra jövője ilyen értelemben tehát feltartóztathatatlan és rengeteg újdonsággal jár majd.
