Az államtitkár néhány együttest jobban szeret, mint a többit
Az 1,4 milliárd forint extra juttatást még a Nemzeti Erőforrás minisztere, Réthelyi Miklós jelentette be, és úgy tudni, Szőcs Géza államtitkárnak nagy szerepe volt a megszerzésében. Ez az összeg egyébként tetemesebb, mint amennyi az országban tevékenykedő összes szimfonikus zenekarra jut 2012-ben – az előadó-művészeti és a költségvetési törvény alapján.
A Magyar Szimfonikus Zenekarok Szövetsége (MSZZSZ) azonban nyilatkozatban jelentette ki: nem ért egyet az elosztás menetével, hiszen a minisztérium megkerülte az előadó-művészeti törvény normatív szabályozási rendszerét, és egyetlen szakmai szervezettel sem konzultált. A majd másfél milliárdból ugyanis három zenekar kapott fejenként több százmilliót, a többi hat között pedig összesen százmilliót osztottak szét. Így nagyjából pótolták azt a 300 millió forintot, amelyet az elmúlt években vont el a minisztérium a Nemzeti Filharmonikusoktól. És segítettek két olyan intézményen is, amely fenntartó nélkül maradt: a Fesztiválzenekaron és a Telekom zenekarból alakult Concerto Budapesten. Az előbbi 500 millió forintot, az utóbbi 480 milliót kapott.
A legtöbb zenész nem vitatja: a két nemzetközi hírű együttesnek, a Kocsis Zoltán vezette Nemzeti Filharmonikusoknak és a Fischer Iván irányította Fesztiválzenekarnak jár a kiemelt támogatás. De azt nem értik, miért kapott ilyen jelentős összeget a Keller András vezette Concerto, hiszen nemcsak ők vannak nehéz helyzetben, hanem olyan zenekarok is, amelyek – a Concertóval ellentétben – bejelentett egész vagy részidős állásban alkalmazzák művészeiket, jelentős járulékot fizetnek. Úgy tudjuk, a Concerto szólistái és kisegítői kimondottan magas gázsikat kapnak, miközben a vidéki zenekaroknak és pár fővárosinak is jócskán elapadt a támogatása.
Szőcs Géza a 480 millió forintért cserében azért pluszfeladatokat is adott a zenekarnak, főként a neves művésznek, Keller Andrásnak. Ilyen a Végh Sándor-projekt, amelynek fő célja a magyarországi kamarazene-hagyományok felélesztése és ápolása. Az I. Nemzetközi Végh Sándor Vonósnégyes-verseny zsűrijének is ő lett az elnöke (június 4–11. között rendezik). Sőt van olyan elképzelés is, hogy a Concerto idővel a Zeneakadémia zenekarává válik.
A zenekari szövetség főtitkára, Popa Péter szerint az Óbudai Danubia zenekar is nehéz helyzetben van, de a Magyar Rádió zenei együttesének a helyzete tűnik a legbizonytalanabbnak. A Rádiózenekart, a kórust és a gyermekkórust ugyanis a fenntartó Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) áthelyezte a Pannónia Művészeti Szolgáltató Kft.-be, amelynek fő tevékenységi köre alapítása óta a reklámügynökségi tevékenység volt. Mivel a kft. nem közhasznú, nem regisztrálhat az előadó-művészeti törvény szerint, nem jár neki a társaságiadó-jóváírás sem, amely pluszbevételt jelenthetett volna a privát szektorból. Az MTVA kommunikációs igazgatóságától megtudtuk: az alap a médiatörvény rendelkezései alapján tartja fenn a zenei együtteseket, hogy a törvényben előírt feladatokat elláthassa. Pontosan annyit fordít a működtetésükre, amennyi a hosszú távú, kiemelkedően magas színvonalú működéshez szükséges. Ez az összeg az MTVA közlése szerint megközelítőleg egymilliárd forint, bár más források ezt kétségbe vonják. Pannónia Kft. helyett a cégnevük egyébként május 30-tól Közszolgálati Kulturális Előadó-művészeti Nonprofit Kft. lett. AZ MTVA megvizsgálta a közhasznúvá válás lehetőségét is, de a társaság az idevágó törvényben előírt kritériumoknak nem felel meg. Popa Péter szerint hiba volt olyan gazdasági társaságba áthelyezni az együtteseket, amelyek alaptevékenysége és egyéb paraméterei miatt nem tartozhatnak a vonatkozó törvény hatálya alá.
A támogatással kapcsolatos fontos kérdés, hogy a zenekarok – az előadó-művészeti törvény módosítása nyomán – melyik kategóriába kerülnek: a nemzetibe, a kiemeltbe vagy a pályázatiba. A Kormany.hu oldalon közölt információ szerint a nemzetibe tartozik majd a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Énekkar és Kottatár Nkft., a hat vidéki szimfonikus zenekar, valamint a Liszt Ferenc Kamarazenekar, a kórusok közül a debreceni Kodály Kórus és a nyíregyházi Cantemus Kórus. A vidéki együttesek effajta kiemelését – mint írják – a saját régiójukban való feladatellátásuk indokolja. A Művészeti Szakszervezetek Szövetségének elnöke, Gyimesi László azonban úgy véli: nem tudni, lesz-e támogatáskülönbség a nemzeti és a kiemelt kategóriájú együttesek között, a számok majd a költségvetési törvényből derülnek ki. Így akár a vidéki zenekarok is lehetnek a pénzosztás vesztesei, mert hiába a pántlika, nincs garancia, hogy akár a mostani támogatásuk megmarad. Ugyanakkor a plusz 1,4 milliárdból nem jutott nekik egy forint sem.
A Fesztiválzenekar nem szerepel a besorolt együttesek között, annak ellenére, hogy egyértelműen a nemzeti kategóriában lenne a helye. Erdődy Orsolya igazgatóhelyettestől mindössze annyit sikerült megtudnunk, hogy regisztráltak, de a minisztériummal megegyezve nem kérték az idén a besorolást.
Több zenekar kifogásolja, hogy a Fesztiválzenekarnak nincsenek alkalmazottai, így nem is fizetnek annyi járulékot a művészek után, mint ők. Erdődy Orsolyától megtudtuk: 108 szabadúszó művészt foglalkoztatnak, a nemzetközi gyakorlatban elterjedt, úgynevezett angolszász modell szerint. Valamennyi zenész egyes produkciókra szerződik, és a zenekar készenléti szerződést is köt velük, így a zeneigazgató, Fischer Iván minden darabhoz a legmegfelelőbb muzsikusokat szerződtetheti. A különböző fajta és mértékű, a minőségtől függő és ösztönző hatású készenlétimegállapodás-típusokat saját újításukként tartják számon. A zenekar éves költségvetése körülbelül 2,2 milliárd forint, a szükséges állami támogatás 900 millió. Az évek óta csökkenő, az év első felében bizonytalan állami (önkormányzati és központi költségvetési) támogatás az éves költségvetés körülbelül egyharmadát teszi ki, a másik kétharmadot nekik kell előteremteniük. Mivel 2012-ben a Fesztiválzenekar támogatása csak részben rendeződött, az állami finanszírozás szinten tartásáért tovább tárgyalnak az illetékesekkel.
Egy évtized ajándékba
Szőcs Gézától nemcsak tetemesebb összeget, hanem 11 évet is kapott ajándékba a Concerto Budapest, miután egy sajtótájékoztatón az államtitkár bejelentette, a zenekar legrégebbi felmenője nem az 1907-ben alakult Postás Zenekar volt, hanem az 1896-ban létrejött Budapesti Posta- és Távirdatisztviselők Ének- és Zeneegyesülete. Így a Budapesti Filharmóniai Társaság mellett ez lett a legrégebbi együttes.
