Kétségkívül kedvező fejlemény, hogy az idén a tavalyinál 200 millió forinttal többre – összesen 645 millióra – pályázhatnak a (kisjátékfilmen kívüli) kisfilmes producerek. Ebből a legtöbb, 300 millió jut a dokumentumfilmeknek, 225 millió az ismeretterjesztő és 120 millió az animációs műveknek. Az egyik dokufilmes csoportosulás vezetője, Kisfaludy András rendező elismeréssel szólt a sajtótájékoztatón erről, ám szóvá tette: műhelyek működtetésére továbbra sincs pénz. Alapvető probléma, amely miatt az előző, csaknem két évtizedes állami finanszírozást állandó kritika érte. Olyanok által is, akik ma – mint például Vitézy László rendező – az új mecénási rendben kulcsszerephez jutottak (három bírálóbizottságnak is Vitézy az elnöke). Mivel egy producer, illetve filmes csoport egyszerre csak legfeljebb három pályázatot nyújthat be, ez még akkor is éhkoppra ítéli a műhelyeket, ha évente háromszor lehet pályázni. Valójában ez odavezethet, hogy föl kell számolni az Inforg, a Dunatáj, a Fórum Filmstúdiót vagy a nemzetközileg is elismert Kecskemétfilmet.

Magyar népmesék

Az utóbbi vezetője, Mikulás Ferenc elmondta lapunknak, 400 millió forintot fektettek be saját erőből rajzfilmfejlesztésekbe, amelyek befejezéséhez a Magyar Televízió partneri segítségét kérték, mindhiába. Vitézy, aki az animációs kuratóriumnak is elnöke, úgy reagált: már gyártásba került produkciókat nem támogatnak. (Vajon miért nem?) Lapunk szóvá tette: a kisjátékfilmen kívül éppen a hazai animáció szerepel legsikeresebben a nemzetközi filmfórumokon, nem beszélve arról, hogy piacképes is (lásd Nyócker!, Maestro és folytathatnánk), ehhez képest a legkisebb támogatást szánják neki, animációs sorozatokra pályázni sem lehet. Vitézy erre azt a választ adta, hogy az Mt kuratóriumai „nem üzleti vállalkozásokat, hanem értékeket támogatnak”, a televíziós animációs sorozatokat pedig „nem tudják kezelni”, azzal Vajnáékhoz kell fordulni. (Az MNF-nél azonban nem foglalkoznak velük.) Az Mt égisze alatt csak úgy finanszíroznak sorozatot, ha az egyes részekre egyenként nyújtanak be pályázatot, így egy szokásos 13 részes mű esetében a befejezés akár egy egész évtizedbe (!) is beletelhet. Szép kilátás. Mert mondhatná az Mt, hogy az állami pénzek szűkössége miatt csak külső (például hazai vagy külföldi tévés) finanszírozó partnerek esetén járul hozzá sorozatok gyártásához, de hogy az egyik legsajátosabb és legnépszerűbb köztévés műsortípus támogatásától elzárkózik, képtelenség.

Az Mt sajtótájékoztatója előtt szakmai fórumot is tartottak (amelyre azonban nem hívták meg az újságírókat). Ezen, mint megtudtuk, elhangzott olyan kritika, hogy a jelenlegi finanszírozási rendszer lényegében központi médiamegrendelésen alapul, a független filmes kezdeményezéseket sehol sem támogatják.

Hogy példát mondjunk, aligha tudna ma elkészülni Kenyeres Bálint nemzetközi sikert aratott Before Dawn című filmje. Egycsatornásra szűkült a mecenatúra, hiszen korábban mégis volt a mozgókép közalapítványon kívül más finanszírozó is: ORTT, NKA, Történelmi Film Alapítvány és még az MTV és a Duna TV is beszállt olykor ebbe-abba. Mára azonban mind a nagy-, mind a kisfilmeknél néhány kézben összpontosul a megrendelői szempontok meghatározása és a pénzek elosztása.