Társulatokat felszámoltak már, de a teátrumok államosítása óta példa nélküli, hogy bezárjon egy színház. Pár hete viszont épp ez történt: elbúcsúzott a Budapesti Kamaraszínház. Azt, hogy a társulat új működési koncepcióval megmenthető-e, még nem tudni. A Tivoli játszóhelyüket viszont visszavenné a Thália Színház, úgy hírlik, tévéfelvételeket rögzítenének ott.

A Thália élére Bereményi Géza és Kálomista Gábor szintén az évadban nyerte el vezetői mandátumát, miközben az intézményhez hozzácsapták a Mikroszkóp Színpadot is. Most épp társulatfélét szerződtetnek (befogadószínháznak nem lehet saját csapata), laza szálakkal próbálják odakötni a színészeket, másképp nehezen egyeztethetők a feladatok. A nemrég nyitott Látvány Rádióstúdióban végzett munkájukért kapnák a fizetésüket, de a színpadon is számítanának rájuk. A huszonvalahány „fix” művész között ott van Csányi Sándor, Schell Judit, Egri Kati, Schmied Zoltán, Szombathy Gyula és Pindroch Csaba.

Meglehetősen sok igazgatói pályázatot övező botrányról kellett beszámolnunk az évadban. Az elmúlt szezonban (is) az igazgatók nagy részét inkább politikai megbízhatóság, semmint szakmai alapon választották ki. A legnagyobb port az Új Színház ügye kavarta, ahol Márta Istvánt a szélsőjobbos nézeteiről ismert Dörner György, valamint az író-rendező Pozsgai Zsolt váltotta. Márta végül a Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) művészeti vezetésén túl a Zsolnay Negyed vezetője lett később.

A harmadik pályázat járt csak eredménnyel a székesfehérvári Vörösmarty Színház igazgatóválasztása kapcsán. Tavaly áprilisban a helyi önkormányzat leváltotta Vasvári Csabát, a döntést egyrészt a társulaton belüli feszült hangulattal, másrészt a drasztikus nézőszámcsökkenéssel indokolta a városvezetés. Azóta Vasvárit az előadó-művészeti színházművészeti bizottságba kérték fel, és ő a művészeti vezetője a Thália Színházban megrendezendő Vidéki Színházak Fesztiváljának.

A fehérvári direktori széket Szikora János nyerte el, aki együtt pályázott a Bárka Színházat alapító Csányi Jánossal. Csányi a Bárkából Debrecenbe evezett át, ahol egy év után, 2007-ben lemondott az igazgatói posztról, mert 36 millió forinttal túllépte az előző évi költségvetést. Csányi utóda az akkori művészeti vezető, Vidnyánszky Attila lett, akit most a fehérvári szakmai bizottságba is felkértek. Igaz, a szakmai grémiumnak csak véleményezési lehetősége van, a döntés joga a városé.

Vidnyánszky szerepe a színház- és kultúrpolitikában meglehetősen központi. Ő a Magyar Teátrumi Társaság és az előadó-művészeti színházi bizottság elnöke, sőt, nemrég lett a színházi intézet vezetője a Kaposvári Egyetemen. A Magyar Teátrumi Társaság egyébként társtulajdonossá vált a POSZT-ot működtető kft.-ben is. Ennek megfelelően a zsűri és a válogató-grémium összeállításában is jelentős szerepet kapott.

A szakmai zsűri tagja az idén Kerényi Imre, aki az elmúlt időszakban főként a politikában tevékenykedett. A rendező ugyanakkor 2013-ban harmadszor is színpadra állítja Arthur Miller darabját, az Édes fi ai mat – újra Huszti Péterrel és Piros Ildikóval a főszerepekben. Ennek a Nemcsák Károly vezette József Attila Színház ad otthont. A József Attila egyébként az évadban több koprodukciót hozott létre a Turay Ida Színházzal és a soproni Petőfivel, mindkettőben családilag érintett a direktor. Amúgy felesége, Darvasi Ilona nemrég lemondott a soproni színház igazgatói posztjáról, mert nem hosszabbították meg a művészeti tanácsadó, Huszti Péter mandátumát.

Helyette Pataki Andrást nevezték ki a minap, aki annak a Forrás Színháznak a vezetője, amelynek Dörner György is tagja 2006 óta. Sőt, az „új” Új Színház bemutatóját, a Vendégséget a Forrás-direktor rendezte. Színházigazgatót keres még a szombathelyi színház, ahol Jordán Tamás pályázatát támogatta többséggel a szakmai grémium. A posztért verseng még Dömötör Tamás mellett Koltay Gábor is. Koltay korábban a Miskolci Nemzeti Színház direktori posztjára is beadta elképzeléseit. Itt a nyertes Kiss Csaba lett.

És persze a Trafó. Júniusban jár le Szabó György mandátuma, aki a kortárs művészetek háza alapító igazgatója. Bár a hazai és a nemzetközi szakma is Szabó maradása mellett kampányolt, Tarlós István végül Bozsik Yvette-et nevezte ki a posztra. De Bozsik még a munka kezdése előtt az őt ért támadásokra hivatkozva lemondott a lehetőségről. A „második forduló” most is tart.

A Bárka Színház állami tulajdonba kerülése még a háttérmunkáknál jár. Egyelőre az alapító józsefvárosi önkormányzat fi nanszírozza a teátrumot. Ha átkerül a Közigazgatási és IgazságügyiMinisztériumhoz (KIM), akkor integrálódhat – a tervek szerint – a Nemzeti Közszolgálati Egyetembe. A színház gazdasági vezetője, Szabó Attila úgy véli, a jogi keretek őszre adottak lehetnek, a 2013-as költségvetésükről már a KIM dönt majd.

A független színházak egyre roszszabb helyzetbe kerülnek. Már május végét írjuk, de még mindig nem írta ki a minisztérium a működési pályázatukat, ez jó néhány struktúrán kívüli színházat sodort veszélybe. A Szputnyik és a KoMa jelentette be eddig a feloszlás lehetőségét, az utóbbi megszűnésében a kerületi – tavaly őket befogadó – önkormányzat is ludas lenne. Az új vezetésű NKA-ban előadó-művészeti kollégiumba vonták össze a színházat, a zenét, a táncot. Ide is beadhatják elképzeléseiket a függetlenek. A kuratórium már meghozta a döntéseket, ezeket az elnök, L. Simon László alá is írta, hamarosan nyilvánossá válik, ki mennyi pénzt kap. Igaz, a támogatások folyósítására az évadban már nem számíthatnak a társulatok.

Lufik a Kamaraszínház búcsúztatóján