Isten csendje

Az Úrvacsora című filmben hangzanak el a híres szavak Isten csendjéről, és ez akár Ingmar Bergman életművének mottója is lehetne. Az ő világában minden Isten csendjéről beszél. Vagy sokkal inkább hallgat.

A Suttogások és sikolyok indításában először a nővérek házának szép, tágas kertjét látjuk, aztán a zsúfolt és gazdag házat, és még hosszú percekig egyetlen szót sem hallunk. Kint is, bent is csend, az állandóan visszatérő órák ütése mintha azt jelezné, hogy nincs különbség: a házban is a közönyös, természeti idő telik. Megosztatlan tragédiák és megölt vágyak kísértenek a puritán jólneveltség, a protestáns bűntudat, az elfojtások némaságában, melyet csak a rákban haldokló Agnes sikolyai törnek meg: közös némaságukat benne váltja fel a fájdalom artikulálatlan kínja: amíg él, mindnyájuk helyett ordít. Halálos ágyánál állva a lelkész joggal kéri tőle, ha mégis van Isten, akkor imádkozzon értük, akik itt maradtunk az üres és kegyetlen ég alatt.

Világos, Agnes e továbbra is megváltatlan ház, család és tájék Krisztusa, akiről a végén, átmeneti feltámadásakor kiderül, hogy odaát is csak magányra és ürességre lelt. Utoljára a szolgáló ölében látjuk, kettősük bizarr Pietát formáz. Suttogások és sikolyok – mindkettő a némaság legyőzéséért küzd, és végső soron mindkettő eredménytelenül. Valóban Isten csöndje, maradéktalan magárahagyatottságunk minden földi némaság végső oka  is.

Ennek megértése, vagyis Agnes halála mégis az egyetlen esély rá, hogy a két nővér legalább egymással beszélhessen: Agnes sikolyainak elhalása utána megkezdődhetnek – legalább átmenetileg – a bizalmas suttogások. A többi néma csend.

Ezt a csendet szólaltatja meg a filmet színpadra alkalmazó, világhírű Andrei Serban vendégelőadása a Vígszínházban egyetlen alkalommal, május 28-án úgy, hogy közben az alkotás létrejöttére is rákérdez, és még inkább a négy nő (a nővérek és a szolgáló) jóformán kapcsolat nélküli, mégis szoros és bonyolult viszonyaira koncentrál.

Beszédes, hogy a kiváló Csehov-rendező úgy véli, ez a számos díjat elnyert előadás élete „legcsehovibb” munkája.

I!

A Kolozsvári Állami Magyar Színház előadásai:

05. 28.

KEZDÉS: 20.00

CÍM: Suttogások és sikolyok

HELYSZÍN: Vígszínház

05. 29.

KEZDÉS: 19.00

CÍM: Alfred Jarry: Übü király

05. 30.

KEZDÉS: 19.00

CÍM: Visky András: Alkoholisták

HELYSZÍN: Pesti Színház

Übü király
Übü király
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.