Itt van mindjárt a kiváló templomaink.hu, amely ekképp konferálja fel magát: „Honlapunk, mondhatjuk, civil kezdeményezés. A cél egyszerű és fölöttébb nemes: az Ön segítségével csokorba és galériába kívánjuk önteni hazánk csodálatos templomait. Tervünket vallási hovatartozás nem befolyásolja, így valamennyi építmény fotóját örömmel fogadjuk.” A csúnyácska, de odaadóan gondozott honlap látogatói a jelek szerint ugyancsak nagy szeretettel viseltetnek a nemes ügy iránt, a bemutatkozás után feltáruló, végeérhetetlen lajstromban több mint tizenhétezer (!) fotót találtunk, köztük több száz határon túl készültet. A megyék és települések ábécésorrendjében feltálalt tartalom tehát már matematikailag is pazar, és akkor az információtömegről még nem is beszéltünk. Beszéljünk hát: a felvételek egy jó része mellett nemcsak az elhelyezkedés, a templom pontos neve és a vonatkozó egyház/felekezet van feltüntetve, hanem egy elég tisztességes ismeretanyag is, amely az építmény és – főleg a kisebbek esetében – a település történetébe is betekintést enged. A „Legfrissebb 10 fotó” című rovatból az is kiviláglik, hogy a honlap törzsközönsége nem pusztán kiterjedt, de aktív is, e pillanatban az utolsóként feltöltött kép nem több, mint két hetes.

Az egy fokkal pofásabb templom.hu. kizárólag a keresztény templomok bemutatására vállalkozott, merjük remélni, hogy nem a vallási türelmetlenség okán, bár a gazda a „Hiszem, hogy a magyarországi templomok gyűjteményét csakis Isten segítségével lehet eredményesen az olvasók elé tárni” felvezetése erős elkötelezettséget sejtet. Akárhogy is, a site pazar, döbbenetes, mi meló van benne, minden egyes tételhez legalább nyolc-tíz képet varrt, a hozzájuk tartozó leírásai részletesek és szakszerűek, mindennek nagyon alaposan utána nézett, amit mi sem bizonyít inkább, mint hogy sok helyütt még a felhasznált irodalom is felbukkan. Könnyen és jól használható produkció, lehet benne keresni sima ábécésorrendben, települések és vallások szerint, sőt van egy „Árva templomaink” című rovat, ahol az elhagyott, pusztulófélben lévő épületekkel sokkolja a közönséget a szerkesztő. A honlap, saját bevallása szerint, behatóan foglalkozik a Kárpát-medencei harangokkal is, ám az ezekre mutató menüpont – legalábbis nekem – többszöri próbálkozásra sem volt hajlandó feltárni a kincseket.

Az egyik legklasszabb bemutatót egy főállású gyömrői vőfélynek (vőfély a köztudatban, általában: „korosodó, borvirágos orrú és sörhasú bácsika, aki általában vidéki sátras lakodalmakban harsány hangjával szakítja meg a táncmulatságot és sokszor ízléstelen, az ünnepelteket lejárató poénjaival tűnik ki” – idézet hősünktől, aki természetesen nem ilyen) köszönhetjük, akinek annyira hálásak vagyunk, hogy csak azért nem írjuk le a nevét, mert üzletnek ingyen nem csinálunk reklámot, pláne, ha az még jó is. Noha csak egy középtájon elhelyezett menüpontban tárgyalja tárgyunkat, amit elénk tár, attól szemünk-szánk eláll. A nagyvőfély.hu című, amúgy elég ronda honlap momentán 6686 honi templomról és gyülekezetről ad hasznos információkat, több ezer fényképpel, olykor légifotókkal és kétszáznál is több gömbpanorámás felvétellel. Gyengébb idegzetűeknek azonban javasolnánk, hogy a website nézegetésekor lehetőleg kerüljék el a „Verseimből” című opciót, tehát ők a következő mondatvégi ponthoz érve lapozzanak is tovább. „Behoztam a menyasszonyi tortát is / egyen belőle sokat a menyasszony is / de azért a vőlegénynek is hagyjon / vigyázzon, hogy soha éhes ne maradjon. / Főleg sok édességet egyen, / hogy mindig nagyon aktív legyen. / Férfiúi kötelességének eleget tegyen, / jövő ilyenkorra hármas iker legyen!”