Rossz hír viszont, hogy e jó kezdeményezésben nem sikerült összefognia a hazai animációs szakmának, és az állami mecenatúra is távolságtartó – elfogadható magyarázat nélkül. A rendezvénysorozat, amely nevéből következően az ötletgazda, a korábbi Oscar-jelölt M. Tóth Géza animációs rendező-producer nevével fémjelzett KEDD Stúdió, valamint a főtámogató AEGON biztosító együttműködésével szerveződik, több puszta gyereknapi szórakoztatásnál.

Az animációs műfaj sokszínű értékeinek megismertetésével a legfiatalabb nemzedéket akarják rákapatni a mozizásra – egy olyan időszakban, amikor a hazai animáció tetszhalott, a műfaj szinte kiszorult a filmszínházakból. Az idei program súlypontját – mint azt M. Tóth Gézától és a főszervező Sárossy Zsuzsannától megtudtuk – a száz éve született Macskássy Gyula alkotásai és friss francia, észt, lengyel, holland és dán művek adják.

A magyar rajzfilm „atyjaként” tisztelt Macskássy rendezte meg az első magyar színes rajzfilmet, A kiskakas gyémánt félkrajcárját 1951-ben, majd az Erdei sportversenyt. Az amerikai Disney-ével rokonítható kezdeti elbeszélő modora, látványvilága, amely A két bors ökröcske című filmes mesében is megjelent, később átalakult. Egyszerű rajzi eszközökkel megvalósuló egyéni stílus jellemzi már A ceruza és a radír, a Párbaj, az 1, 2, 3… vagy a Romantikus történet című munkáit. Mindezek láthatók a nemzeti digitális archívum (MaNDA) archív DVD-jén (az életműkiadás első lemezén), amely éppen e héten kerül a boltokba.

A Macskássy-filmeken kívül Nepp, Dargay, Jankovics, Ternovszky híres műveiből is adnak válogatást a 29 városban (közel ötven helyszínen – a részleteket lásd: Rajzfilmünnep. hu) tartandó vetítések. Ezenkívül az MTVA kéttucatnyi, a Magyar Televízió hajdani aranykorában készült animációt ajánlott föl, a KEDD Stúdió pedig kiemelkedő mozisikert elért sorozatait, a Bogyó és Babóca 1–2-t (rendező: M. Tóth Géza, Antonin Krizsanics).

A felkért külföldi kulturális intézetek új alkotásaikból adnak ízelítőt: a franciák a tavalyi Oscarra jelölt filmjüket hozzák (Az illuzionista), a lengyelek a többi között Rexi kutya-sorozatukat, az észtek a Répaszériát, a hollandok a varázsló apáról és a mesefáról szóló filmjeiket. Különös, hogy a programban Kecskemétet az ott működő Dán Kultúrintézet „képviseli”: három filmet hoznak – természetesen otthonról, Dániából.

Csakhogy a város a magyar animáció egyik fellegvára is, de érdeklődésünkre a Kecskemétfilm igazgatója, Mikulás Ferenc elmondta, őket nem keresték meg a szervezők. Maguktól is vetítenek a gyermeknapon – tette hozzá –, ősbemutatója lesz a Kányádi Sándor Világlátott egérke című meséjéből készülő új sorozatuk első hét részének (rendező: Szilágyi Varga Zoltán és Nagy Lajos).

Azért is furcsa ez az „információs zárlat”, mert a KEDD és a Kecskemétfilm vezetője együtt szerepelt a közelmúltban sikeresen az európai animáció egyik kiemelkedő fórumán, a stuttgarti fesztiválon. Sárossy Zsuzsannától megtudtuk, valamennyi mozival rendelkező város polgármesterét megkeresték (összesen 65-öt), de csak azokat a településeket tudták beilleszteni az országos programba, ahonnan időben pozitív választ kaptak. Kecskemét kimaradt, akárcsak Békéscsaba, Eger, Szekszárd, Pécs és Veszprém a megyeszékhelyek közül.

A Nemzeti Kulturális Alapnál sem érdeklődtek a rajzfilmünnep iránt: elutasították a program támogatását kérő pályázatot – úgy látszik, épp erre nem jut az idén bővebb NKA-büdzséből. Mindenesetre a főszervező ígéri, jövőre külön megkeresik a hazai animációs műhelyeket is.