A lengyelországi Lódzban született Jerzy Kosinski: Józef Lewinkopf néven, abban az esztendőben, amikor Hitler hatalomra jutott. Ötvenhét éves volt, amikor Manhattanben egy nejlonzacskó segítségével a kádban öngyilkosságot követett el. 1957-ben emigrált az Egyesült Államokba, ahol hamarosan könyvei kezdtek megjelenni. Közülük a legismertebb A festett madár (1965), amely a kommunista rezsim összeomlásáig tiltott műnek számított Lengyelországban (nálunk is csak 1990-ben jelent meg először, egy kivétellel mindmáig ez az egyetlen magyarra fordított műve), később pedig ez okozta Kosinski „bukását” is. Kiderült ugyanis, hogy ez az önéletrajzi ihletésű holokauszttörténetként közreadott, rendkívül sikeres regény javarészt fikció, sőt az írót azzal is megvádolták, hogy nem ő a szerző, illetve, hogy eredetileg lengyelül írta meg (az is lehet, hogy mások közreműködésével), és titokban fordíttatta le angolra.

Kosinski amagasból lezuhanva hirtelen a mélyben találta magát. Azok után, hogy évtizedeken át nyakig merült az amerikai kulturális és művészvilágban, sztárokkal barátkozott, televíziós és rádiós show-műsorokban szerepelt, Oscar-díjátadón vett részt (egyébként egyik regényéből, a Being There-ből Peter Sellers főszereplésével többszörösen díjnyertes film készült), magazinok címlapjára került (a híres fotós, Annie Leibovitz félmeztelenül fotózta). Mi több, kétszer is az amerikai PEN Klub elnöke volt, sőt egy időben a Nobel-díj várományosaként is emlegették (abban az évben a díjat végül García Márquez nyerte el). Ám egyszeriben hazugságokkal és plágiummal kezdték vádolni. Mindez előbb szívproblémákhoz vezetett, majd Jerzy Kosinski úgy döntött, önkezével vet véget az életének. Ma már nem kevesen közönséges csalóként tekintenek rá, és bizonyára még többen szégyenkeznek amiatt, hogy évtizedekkel ezelőtt bedőltek neki.

Janusz Glowacki író és forgatókönyvíró (az idei könyvfesztivál egyik vendége) öt évvel fiatalabb Kosinskinál, és akkor emigrált az Egyesült Államokba (1981-ben: „Jaruzelski tábornok akciója kényszerített”), amikor ő még a csúcson volt. Közelről láthatta tehát hajdani honfitársa tündöklését és bukását. Nemcsak Kosin skit ismerte, hanem azt a világot is, amely körülvette. Ismerte és talán irigyelte is. Mindez kitűnik Good night, Jerzy című könyvéből is, amelyet az egyszerűség kedvéért regénynek szokás tekinteni, miközben részint Kosinski egyfajta töredékes, fikciós elemekkel átszőtt életrajza, részint korrajz a szocializmusról és az amerikai emigrációról.

Glowacki az irodalmi eszközök széles tárházát vonultatja fel, a pergő párbeszédektől kezdve a szürreális álomleírásokon, a realista környezetábrázoláson és a belső monológokon át a színpadi vagy filmes jelenetekig. A könyv főhőse, Janusz megbízást kap arra, hogy írjon egy színdarabot egy másik, nálánál sokkal sikeresebb íróról, Jerzyről. Amíg a mű készül, alapos betekintést nyerünk New York filmekből és tévésorozatokból jól ismert életébe: orgiák, szexklubok, sárga taxik, drogosok, prostituáltak, pornómozik, továbbá fogadások, partik, művészeti ügynökségek, amelyek zsibbasztó, szédítő, belterjes forgatagában feltűnik Woody Allen, Kurt Vonnegut, Elie Wiesel és megannyi más kulturális celebritás. (Ugyanezt a világot részben Kosinski is megírta, éppenséggel a megfilmesített Being There-ben, később kiderült, hogy ezt is plagizálta.) Közben időről időre vissza-visszatérünk Jerzy gyermek- és ifjúkorába, a német, majd szovjet megszállás alatt álló Lengyelországba, ezzel párhuzamosan pedig a teljes államszocialista miliőbe, Brezsnyev Moszkvájától Bierut és Gomulka Lódzáig.

„Az öngyilkosság az élet meghoszszabbításának legjobb módja” – mondogatta, legalábbis a könyv szerint, Kosinski. „Jerzy nagy misztifikátor volt, a démonok azonban, akik folyamatosan a válla mögött somfordáltak, valódiak. És azon a bizonyos éjszakán, az Ötvenhetedik utcában, a kádban végül lecsaptak rá” – ezt már a film megrendelője, nem mellesleg Jerzy orosz szeretőjének a férje írja Janusznak. Számunkra, akik talán kevésbé ismerjük mind a könyv íróját, mind annak főhősét, mint a szülő-, illetve a választott hazájukban, Kosinski története afféle tipikus amerikai sztori is lehetne egy emberről, aki nagyon mélyről indult, hirtelen a magasba emelkedett, majd lángoló fénycsóvaként hullott alá. Azonban a megannyi keleteurópai íz, az ismerős szagok, hangok és helyzetek nyomán otthonosan érezhetjük magunkat ebben a sablonok ellenére is nem mindennapi könyvben.