Ki vagyok én, hogy üzengessek?!
Magazin: Jó kis horrormese a Dobozváros, a 2011-es év mesekönyve.
Lakatos István: Nem mondanám. De tény, hogy nem finomkodom benne.
Magazin: Eltüntette a gyerekek szüleit.
Lakatos István: Pontosabban a főszereplő kissrácnak évek óta másolatok a szülei. Gyakorlatilag gumiból vannak.
Kun Zsuzsa: Ez utalás a jelenre? A gyerekek alig látják a szüleiket, jobb esetben leveleznek: „Csók anyu, majd jövök!” Szülő nélkül nő fel a mai gyerek?
Lakatos István: A szülők melóznak, élnek, jönnek-mennek. De nem igaziak.
Magazin: Azt is el kell magyarázni, miért lesznek a gyerekek szüleiből klónok.
Kun Zsuzsa: Ezt majd elmondod a Klubrádióban! Már el is döntöttem, hogy meghívlak. Levettél a lábamról.
Lakatos István: Köszönöm szépen.
Magazin: Ljudmila Ulickaja mesekönyvéhez hogyan készültek a rajzai?
Lakatos István: Kézzel. A gépet csak a maszatok és a rontott vonalak, csúnya pacák eltakarítására használom. Fura, hogy én illusztrálhattam a Történetek gyerekekről és felnőttekről-t. Nem vagyok gyakorlott illusztrátor. Van ez, Ulickaja előző mesekönyve, két kiadvány az Oktatási Hivatalnak, a Dobozváros meg a képregényeim.
Kun Zsuzsa: Előtte mit csináltál?
Magazin: Nézegette a Marvel Comics képregényeket.
Lakatos István: Rajtuk nőttem fel. De már az egyetemi újságban is kijött egy képregényem. Az Új Ember akkor még létező ifjúsági lapjába, a Teofilba rajzoltam képregényeket, több-kevesebb, inkább kevesebb sikerrel, de tanulásnak, tapasztalatszerzésnek tökéletes volt. Szentek életéről kellett rajzolnom. Az volt benne a nehéz, hogy egy keskeny hasábba 17-20 képet kellett belesűrítenem.
Magazin: A Dobozváros mennyire didaktikus?
Lakatos István: Semennyire, legalábbis remélem. Nem szeretem a szájbarágós, tanítós gyerekkönyveket. Ha nekem direkt üzengetni akarnak, nem olvasom el. Ha üzenni akarok, írok egy cetlit, és felragasztom a hűtőre. Kell kenyér, kolbász.
Magazin: Nicsak, itt a szenvedélymentes, új korosztály! Ehhez mit szól a Klubrádió?
Kun Zsuzsa: Az üzenet a mi korosztályunk számára még nagyon fontos volt.
Lakatos István: Nem érzem magam annyira intelligensnek, okosnak, hogy üzengessek. Egyáltalán, ki vagyok én? Senki.Most mit üzengessek? Leírom a könyvemben, hogy látom a dolgokat. De az nem üzenet.
Kun Zsuzsa: Hova jártál egyetemre?
Lakatos István: A Pázmány bölcsészkarára. De aztán elkezdtem rajzolni, és úgy maradtam.
Magazin: El kell mondani, hogy már az óvodában is…
Lakatos István: Hát igen. Sündisznó volt a jelem. Volt más jelem is, de keverem, mert négy testvérem van. Én vagyok az első. A húgom meg az utolsó előtti.
Kun Zsuzsa: Pesti család vagytok?
Lakatos István: Pesten születtem, de soha nem éltünk itt, egyfolytában költöztünk. Az apám kántor volt, oda mentünk, ahova helyezték. Végül Kiskunhalasra költöztünk, anyám szülei élnek ott. Engem a nyolcadik osztály után Kecskemétre küldtek a piaristákhoz.
Magazin: A „Píár”. Híres iskola, ide járt Táncsics, Katona József és Öveges professzor.
Lakatos István: Jó iskola, de eléggé zárt közösség. Kollé giumban laktam, megvoltak a kimenőink, amúgy egyedül voltunk. Csomó ismerősömnek gondot jelent a párválasztás. Lehet, hogy az iskola az oka.
Kun Zsuzsa: Mire gondolsz? A szerelmi életre?
Lakatos István: Inkább a gátlásokra. Pont az a négy év hiányzik, amikor kifejlődne az emberben, hogy azért mégis hogyan kell kommunikálni…
Kun Zsuzsa: Van egy baptista lelkész ismerősöm. A gyerekei együtt jártak suliba a lányommal. Amikor jött a továbbtanulás, kérdeztem, miért nem íratja a gyerekeit egyházi iskolába. Azt mondta, nem engedi gettóba őket. A zárt közösségek a gyerek számára nem szerencsések. Ráadásul a piaristáknál valóban nagyon kemény a fegyelem.
Lakatos István: Ki tudja. Amikor harmadikban elkezdtünk cigizni, őrszemeket állítottunk a rejtekhelyek környékére, működött a riadólánc. Ez egybekovácsolta a csapatot. De az értékek, amit kaptunk, fontosak voltak. Nem valószínű, hogy mindezt egy koedukált világi iskolában megkaptuk volna.
Magazin: Hogyan került a Magvetőhöz?
Lakatos István: Véletlenül. A Lencsilány című képregényemre figyeltek fel. Óriási a szempillája.
Kun Zsuzsa: A lányok szemére utazol?
Lakatos István: Az számít. Meg a haj.
Kun Zsuzsa: De miért?
Lakatos István: Lehet, hogy azért, mert a lányba, akiről annak idején Lencsit mintáztam, úgy lettem szerelmes, hogy csak a sziluettjét láttam. Egy szórakozóhelyen ültünk, sötét volt, láttam elsuhanni egy árnyat. Kleopátra-haja volt: tipikusan kamaszkori fétis. Paff lettem, elhatalmasodott rajtam ez a hajdolog. Először mindig az alakok szemét rajzolom meg, utána kötöm hozzá a hajukat. Fontos, hogy a szem kifejező legyen. Ha elrontom a karakter szemét, nem működik az alak.
Magazin: Hogyan vadászik az áldozataira?
Kun Zsuzsa: Sokat olvasok.
Magazin: De mit?
Kun Zsuzsa: Főleg lapokat. Méghozzá úgy, hogy nagyon figyelek arra, mikor bukkanok olyan hírre, információra, olyan személyiségre, ami vagy aki jó lesz a műsoromban. Aztán elolvasom a kiválasztott beszélgetőpartneremről írottakat, hogy ne tegyem fel ugyanazokat a kérdéseket, amelyeket mások kérdeztek. Gyakran meghallgatom vagy megnézem a rádióban vagy a televízióban készült beszélgetéseket is.
Magazin: Ebből kiderül, hogy őznek vagy sziszegnek.
Kun Zsuzsa: A beszédhiba nem számít. Csak a gondolat legyen a helyén.
Magazin: Mennyire idegesek attól – például – az írók, amikor érzelmi életükről kérdez, és érzelmesen kell megnyilatkozniuk. Napokig készülnek a szózatra…
Kun Zsuzsa: Van, aki készül, van, akinek nincs szüksége rá, hiszen nyitott könyv az élete! Az viszont meglepett, amikor egy tudós az én életemből készült fel. Elkezdett kérdezni, kedves és figyelmes volt. Egyébként mindegy, hogy készülnek-e vagy sem. Úgysem azt kérdem tőlük, amit hallani szeretnének: hogy miért írták ezt vagy azt a könyvet. Nekem legtöbbször egészen más jut az eszembe.
Magazin: Mit csinál, amikor nem rádiózik?
Kun Zsuzsa: Például írok, mert a nyomtatott sajtóban is dolgozom. Aztán könyveket olvasok, színházba járok, télen a férjemmel síelünk, nyáron biciklitúrákra járunk. Van két gyerekem, az egyik huszonegy éves, az ELTE-re jár, a másik harminchét, informatikai fejlesztőmérnök. Két unokám is van „saját jogon”, meg még kettő a férjem korábbi házasságából. Jellemző a kapcsolatunkra, hogy Zsuzsikának hívnak, és ha valamit hebehurgyán csinálok, meg is dorgálnak: „Zsuzsika, már megint mit csináltál?!” – mondják.
Magazin: Mi működteti a képregényt?
Lakatos István: A dinamizmus. Hogy ne csak állóképek sorozatát lássa az ember, hanem érezze azt, hogy két kép között történik is valami. Egy csomó képregény azon bukik el, hogy darabos.
Kun Zsuzsa: Megélsz belőle?
Lakatos István: Nem. De nincs más. Azelőtt egy játékboltban dolgoztam. Otthagytam, mert nem bírtam rajzolni. Nem csak azért, mert jöttek a vevők. A hideg kirázott ettől a multimentalitásos játékbolttól. Rá volt írva a köpenyemre a nevem. Már ettől megőrültem, gyakorlatilag felcímkéztek, akár egy tárgyat. Az volt rám írva, hogy István. Nem nekem találták ki.
Magazin: Mit csinál a szabadidejében, amikor nem rajzol?
Lakatos István: Sorozatokat nézek a tévében. Sokat. A történetszövés érdekel. Csomó olyan sorozat van, ami lassan építkezik, mert előbb létre kell hozni a karaktereket. Érdekel.
Kun Zsuzsa: Ez a rajzoláshoz kell?
Lakatos István: Inkább a történetmeséléshez. Mostanában szerettem meg a lassú folyású sorozatokat. Három-négy részen keresztül szinte semmi nem történik, mégis annyira tudatosan mennek előre. Lesem és csodálom, hogy csinálják.
Kun Zsuzsa: Jóban Rosszban? Barátok közt?
Lakatos István: Nem, nem. A Dextert nézem, amely egy rendkívül szimpatikus sorozatgyilkosról szól, a Kemény motorosokat, amely pedig egy motorosbandáról. De még sok mást is. Az angol Doctor Who az egyik kedvencem. Egyébként a rövid sorozatokat kedvelem. A 24 részes nekem már sok. Az a baj, hogy függő vagyok, a tizenkét részesekre álltam rá.
Magazin: Amerikában járt már? Pontosabban: mikor indul?
Lakatos István: Momentán kajavásárlási gondjaim vannak.
Magazin: Így szokott kezdődni, és egyszer csak Los Angelesben kötnek ki.
Lakatos István: Á, ahhoz én nem vagyok eléggé trendi.
Kun Zsuzsa: Pedig ezek a rajzok nagyon jók!
Magazin: Van bennük valami finom avíttság. Ilyen most a világ!
Lakatos István: AZ anyámnak is tetszenek! De ez amiatt lehet, mert Ulickaja történetei a negyvenes évek végén játszódnak. De amúgy sem szeretem a mai dolgokat, mert egyszerűen csak rondák.
KUN ZSUZSA
SZÜLETETT: 1955. szeptember 12-én Budapesten. Foglalkozása: újságíró a Best magazinnál, a Klubrádió műsorvezető-szerkesztője. A Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetemen végzett. A Gazdaság, a Magyar Papír, a Volán Tefu, a SzÍM Hírlap és a Hungarocamion című lap, a Magyar Rádiónál az Ötödik sebesség, a Napközben, a Családi tükör és a Krónika munkatársa volt, majd a Danubius Rádióhoz került. A Story és a Best Magazin hasábjain ír, a Klubrádiónál a szombat délelőtti műsort vezeti Németh Kristó al.
LAKATOS ISTVÁN
SZÜLETETT: 1980. november 10-én, Budapesten. FOGLALKOZÁSA: rajzoló, illusztrátor. A kecskeméti Piarista Gimnáziumban érettségizett, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen magyar-kommunikáció, majd esztétika szakra járt. Az Új Ember ifjúsági lapjába, a Teofilba írt filmajánlókat és készített képregényeket. Első hosszabb képregénye egy Poe-feldolgozás volt, az Egy hordó amontillado. 2007-ben részt vett a Tehénparádé országos kiállításon egy Kívül nevezetű tehénnel, amelyet képregény gurákkal díszített. 2007 és 2009 között a Magyar Képregény Akadémia csoport tagja. Újabb képregényei a Műútban és a Pinkhellben jelentek meg. 2010-ben az előző év Alfabéta-díjasaként ő készítette a 6. Magyar Képregényfesztivál hivatalos plakátját. A Lencsilány 2010-ben jelent meg a Nyitott Könyvműhelynél, a Dobozváros (az Év Gyermekkönyve 2011 díjazottja) 2011-ben a Magvetőnél.
KUN ZSUZSA AJÁNLJA
FILM: A ZONGORISTA - ROMAN POLANSKI
Wladyslaw Szpilman, a varsói gettóba zárt lengyel zongorista önéletrajzi regényéből készült cannes-i Arany Pálmát nyert lm.
KÖNYV: JONATHAN LITTEL - JÓAKARATÚAK
A holokausztról szóló világhírű könyv az elkövetők nézőpontjából elmesélve.
ZENE :LOUIS ARMSTONG - WHAT A WONDERFUL WORLD
Egy dal, amelyet először nem értettek, majd 2001. szeptember 11-e után tiltólistára tettek az Egyesült Államokban, mert a szövege túl optimista volt.
LAKATOS ISTVÁN AJÁNLJA
FILM: SPIELBERG - AZ ELVESZETT FRIGY LÁDA FOSZTOGATÓI
A világ legjobb filmjében Indiana Jones régészként és magányos hősként meg annyi csapdát kerül ki.
KÖNYV: FJODOR DOSZTOJEVSZKIJ - BŰN ÉS BŰNHŐDÉS
A világ legjobb könyve szabadságról, elidegenedésről, anarchiáról, erkölcsről és morális relativizmusról.
ZENE: RAMMSTEIN
A világ legjobb zenéje hard rock, ipari metál és elektronikus zene. Az 1994-ben alakult, német zenekarról kisbolygót is elneveztek.
