A szisztéma működtetésére bejegyzett Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület (MISZJE) még nem kapta meg az erőforrás minisztériumtól azt – az Országgyűlés által jóváhagyott – százmilliós keretet, amelyből megkezdhetnék a kifizetéseket. A késlekedés okáról és a kilátásokról hónapok óta hiába faggatja a tárcát a szervezet.

Hiába az öröm, hogy Magyarország az uniós törvényeknek megfelelve, hosszú előkészítés után bevezette a közkönyvtári kölcsönzési jogdíjat, félő, hogy a MISZJE mulasztásos törvénysértésbe keveredik. Az átutalások megkezdésének határideje ugyanis július elseje, de nemhogy a pénz nem látszik sehol, hanem még a szerződés sem, amelynek alapján hozzájuthatnának – mondta el lapunknak az egyesület igazgatója, Menyhért Anna, aki szerint az összegnek legkésőbb március végéig meg kellett volna érkeznie ahhoz, hogy eleget tehessenek kötelezettségüknek.

És ez csak az egyik baj. A másik az, hogy – mivel a tavalyra megítélt működési pénzt is csak novemberben kapták meg, és ezért a 2011-re tervezett próbaüzem elmaradt – most, élesben szembesülnek a mintakönyvtáraktól március 31-ével beérkezett kölcsönzési statisztikák összeállításából adódó különféle nehézségekkel. És van egy harmadik probléma is, jelesül a MISZJE az említett pénzügyi nehézségek miatt az írótársadalomnak eddig csak egy töredékét tudta elérni, tehát rávenni arra, hogy regisztráljanak. Ez volna a másik alapja, hogy a jussukat megkaphassák, de az egyesületnek egyszerűen nem tellett (telik) arra, hogy a médiában hírt verjen az opciónak. A szervezet tehát lapunkon keresztül is arra kéri a szépírókat, szakírókat, műfordítókat, szerkesztőket, kottaművek szerzőit és örököseiket, hogy közöljék személyes adataikat, és regisztrálják könyvtárakból kölcsönözhető műveiket az egyesület online adatbázisába (www.miszje.hu, regisztráció menüpont). A regisztrációra postán is lehetőségük van, a 1088 Budapest, Múzeum u. 7. címre küldhetik meg a jogdíj kifizetéséhez szükséges személyes adataikat és műveik listáját a szerző, a cím, a megjelenés helye, ideje és az ISBN szám feltüntetésével.

Mint korábban megírtuk, az ominózus szerzői jogi törvény már 2009-ben megszületett. A terv szerint 2010-ben kezdték volna el a kifizetéseket, de a határidőt, a gazdasági válságra hivatkozva, áttolták erre az évre. A MISZJE az első számítások szerint 250-300 millió forintból gazdálkodhatott volna évente – ebből lett százmillió, pontosabban még annyi se, a különféle adók, járulékok kifizetése után ugyanis jó, ha 46 millió forintnyi felosztható rész marad belőle. Ez azonban – feltéve, ha meglesz a pénz – nem jelenti azt, hogy akár egyetlen olyan szerző is kimarad a körből, akinek többé vagy kevésbé, de forognak a művei. Ösztöndíjakat azonban, a törvényi szabályozás változása miatt, nem adhatnak: 2012-től a jogkezelők bevételük hét százalékát szánhatják kulturális célra a Nemzeti Kulturális Alapnál ere létrehozott ideiglenes kollégiumon keresztül.

A korábbi felmérés szerint Magyarországon ma durván 4500 írót illethet meg a jogdíj (eddig alig pár százan vették fel a kapcsolatot a MISZJE-vel). A magyar rendszer szerint először is kiszámolják, hogy hány könyvet kölcsönöznek a könyvtárak egy évben, majd a rendelkezésre álló pénzt elosztják a kapott számmal (egy kölcsönzésre 22 forint jut, ez az eredeti elképzelés szerint 100 forint lett volna), ezt az összeget végül minden egyes érintett szerző esetében felszorozzák a rájuk eső kölcsönzések számával: így jön ki a jogdíjfizetés alapja. Hogy ne csak a bestsellerírók járjanak jól, a felső határt 100 ezer forintban állapították meg. Ezzel együtt meghúztak egy alsó határt is: ötezer forint alatt nem utalnak, ugyanis nem volna gazdaságos. A felső határ feletti összegekből az alsó határ alattiakat töltik fel, hogy azokból is minél több kifizethető legyen.