Ennek első pályázatára több mint 650 ajánlat futott be a kiadóktól, a döntést június végéig ígéri a tíztagú szakkollégium. Ezzel kapcsolatban először azt kérdeztük Thimár Attila irodalomtörténész-kritikustól, a grémium elnökétől, vajon miért szüntették meg a Márai Sándorról elnevezett könyves támogatást, hiszen nemcsak sikeres volt, de márkanévként is jól hangzott.

– Nemmegszüntettük, hanem átalakítottuk, és továbbvisszük összes jó tulajdonságait az új programban – válaszolja az NKA Könyvkiadás Kollégiuma vezetője. Hozzátéve, a nevet azért nem viszik tovább, mert az eredeti Márai-program a kiadók és a könyvtárak sajátos könyvtámogatásán túl egyéb feladatokat is tartalmazott, amelyek közül több immár más kuratóriumhoz tartozik. (A magyar művek külföldi megjelenésének támogatását azonban –Publishing Hungary néven – folytatják: a kollégium áprilisi döntése szerint 300 millió forintot kap e célból a Balassi Intézet.) Thimár Attila megjegyzi, problémák is fölmerültek a Máraival. Az egyik, hogy a kiadók sok esetben a raktárkészletükben elfekvő, eladatlan könyvekkel pályáztak. Igaz, arról az első könyvcím listáról, amelyet a Márai-testületek összeállítottak, mindegyikre igényt tartottak a könyvtárak, noha polcaikról hiányoztak más művek, főként a természettudományos ismeretterjesztés és a gyerekirodalom témaköréből.

Az új program egyik fontos eleme, hogy nem megjelent könyvekkel, hanem új kéziratokkal pályázhatnak a kiadók. A kéziratokról való döntés így, a Márai-program eddigi gyakorlatával ellentétben (bár más korábbi NKA-könyvtámogatásokhoz hasonlóan) átkerül a testülethez, vetjük közbe, mire az elnök megjegyzi: a támogatott könyvek apró töredékét jelentik csak a hazai könyvpiacon megjelenőknek. A szakkollégium tagjai most több mint 650 kéziratot és mindegyikből még egy-egy jellegadó részt kapnak meg elolvasásra. Arra a megjegyzésünkre, hogy a grémium tíz tagja közül mindössze három irodalmár, így az irodalmi könyvtervek megítélésében nagyon szűk kör szava lesz meghatározó, Thimár úgy reagál: mégis a teljes grémium fog dönteni, mert például egy orvos vagy egy jogász tagnak is van véleménye irodalmi alkotásokról. (Emlékeztetőül: a Márai-programban külön-külön szépirodalmi és tényirodalmi (szak-) testület működött, ezt azonban L. Simon László NKA-elnök túlságosan költségesnek ítélte.) A kollégium vezetője hozzáfűzi: nem gondolják, hogy mindenhez értenek, sajátos szakterülethez tartozó pályázati művek esetében szakértőket fognak fölkérni.

Másik sarokpontja a könyvkiadás-támogatás új programjának, hogy segíti a könyvek minél szélesebb körű megismertetését és – ennek révén – használatát. A pályázó kiadók kérhetik, hogy támogatásuk terhére marketingköltségeket számolhassanak el. A minden tavasszal és ősszel kiírni tervezett pályázatokkal a kiadói szemléletet is formálni próbálják: szeretnék, ha a műhelyek jobban kapcsolódnának a piachoz – ami a támogatott könyvek esetében a könyvtári olvasói és a könyvesbolti vásárlói igények együttes figyelembevételét jelenti –, és nemcsak hagyományos, papírra nyomtatott könyvekben gondolkodnának, hanem olyan tartalomban, amely a világhálón vagy e-book formában is megjelenhet. Ez már szóba kerül az idei őszi kiírás előkészítésénél. E munkában a digitalizáción kívül a gyerekkönyvekre és a felsőoktatási tankönyvekre összpontosítanák a figyelmet.

A június végére elkészülő, új támogatási címlistát a kollégium eljuttatja a könyvtárakhoz a művek szinopszisaival együtt, amelyek alapján a könyvtárosok rendelhetnek a kiadóktól. A betűvetés tehát még „lábon” elkel. A bonyolítást és a könyvek eljuttatását föltehetően továbbra is a Könyvtárellátó Nonprofit Kft.-re bízzák, ha a szükséges feltételekben sikerül megállapodni. Azt is megtudtuk, a könyves mecenatúra idei büdzséje 900 millió forint az NKA-nál, de a kollé giumi elnök elképzelhetőnek tartja, hogy ehhez még a nyáron pluszforrás járul az ötös lottó bővülő játékadójából.