Artfilm-e a The Artist?
A tavasszal kiírt tenderre azért volt szükség, mert a mozgókép-közalapítvány megszüntetésével eltűntek az artfilmes és artmozis pályázatok, a minisztérium és a Nemzeti Kulturális Alap pedig még nem vette fel a fonalat, így a terjesztők és a mozik krízishelyzetbe kerültek.
A Mozinet Kft., a Szuez film Kft. és a Cirko Film Kft. pályázatát a filmalap egy kormányrendeletre hivatkozva utasította el, melynek szövege szerint nem adható ki támogatói okirat és nem köthető támogatási szerződés azzal, aki a támogatási döntés tartalmát érdemben befolyásoló valótlan, hamis vagy megtévesztő adatot szolgáltatott vagy ilyen nyilatkozatot tett. Mivel talán a három legfontosabb artfilmterjesztőről van szó (a Cirko és a Szuez magyar filmkultúráért tett erőfeszítéseit senki sem vonhatja kétségbe), megkerestük a filmalapot, hogy indokolják a döntést.
„A pályázatok elbírálásának időpontjában már rendelkezésünkre álltak a MEDIA pályázat eredményei. Ebből kiderült, hogy bizonyos forgalmazók a Filmalaphoz is benyújtott filmlistájukon szerepeltettek olyan filmeket, amelyeket az EU MEDIA Programjának pályázatára is benyújtottak. Egyes forgalmazók a MEDIA pályázatra beadotthoz képest nagymértékben eltérő költségvetéssel nyújtottak be pályázatokat a Filmalaphoz, és nem tüntették fel a MEDIA támogatást a finanszírozási tervükben. Ezekben az esetekben a Filmalapnak nem állt módjában a gyorssegély támogatás megítélése” – reagált írásos megkeresésünkre Havas Ágnes, az MNF vezérigazgatója. Arra a kérdésünkre, hogy a szerintük kvázi valótlan adatokat közlő forgalmazók ellen tettek-e feljelentést bárhol is, nem érkezett konkrét válasz.
Az érintett forgalmazók szerint csupán félreértésről van szó, nem tettek valótlan adatokról nyilatkozatot, és minden szempontból az érvényes szabályozás alapján jártak el. Garancsi Ágnes, a Szuez, Balassa Péter, a Cirko, valamint Böszörményi Gábor, a Mozinet vezetője hangsúlyozza: a tervezett és a végleges költségvetésnek nem feltétlenül kell egyeznie, a támogatási szabályzatok lehetőséget adnak a változtatásra az európai uniós és a magyar támogatások esetén is, főképp, ha a megítélt összeg eltér a pályázó által igényelttől. Ezenkívül a filmalap pályázati kiírása csak a már megítélt támogatásokat kérte feltüntetni, a még kérdéseseket nem. Ha utólag ezt is szükségesnek látták, természetesen megadták volna a függő pályázatok adatait is, de a kiírás nem tartalmazott erre vonatkozó kérést. A filmesek azt várják, hogy tisztázzák a nevüket.
„A Filmalap Döntőbizottsága elsősorban a pályázó forgalmazó cégeket vizsgálta, hiszen gyorssegélyről van szó. Az artmozik és az artfilm-forgalmazók nehéz helyzetén kívántunk könnyíteni egy kivételes, egyszeri pályázat keretében addig, amíg a Nemzeti Kulturális Alap kiírja a saját pályázatát” – magyarázza a helyzetet Havas. A jó szándékot senki sem vonja kétségbe, a döntés ésszerűségét és szakmaiságát viszont annál inkább. Például nagyon nehezen védhető, hogy A fekete ruhás nő című nettó horrorfilm vagy A két mesterlövész című erotikus komédia hogyan kerülhetett a támogatott művek közé, míg az idén Oscar-díjjal jutalmazott, korábban a cannes-i fesztiválon is elismert The Artist – A némafilmes nem.
Havas Ágnes szerint a Nemzeti Filmiroda art besorolásának hiánya nehezítette a döntést. Többek között a következő objektív szempontokat vették figyelembe: európai filmként szerepelnek-e a forgalmazott filmek az EACEA Media Program adatbázisában, nyertek-e díjat bizonyos fesztiválokon, továbbá részesültek-e az Európai Filmakadémia jelöléseiben, illetve díjaiban. Az Oscar-díjas, nagy marketingköltséggel hirdetett világsikerek forgalmazói csak abban az esetben részesültek támogatásban, ha további, a fenti kritériumoknak megfelelő filmjeik is voltak. Farkas Sándor, a Fórum Hungary igazgatója szerint A némafilmes minden felsorolt kritériumnak megfelelt, hovatovább azon kevés címek egyike, melyet a díjai miatt automatikusan artfilmnek minősített a filmiroda. Ahogy fogalmaz: „Ha valami, akkor ez a film megérdemelte volna a támogatást. Tévedtünk.”
