Jégszakadás, földindulás

2012-05-11

A világ összes népei közül valószínűleg a grönlandiakat lehetne a legnehezebben meggyőzni arról, hogy nincs klímaváltozás. Számukra a lokálisan kézzelfogható melegedés – a jégtakaró olvadása és a helyi éghajlat enyhülése – immár kényszerű életmódváltással is jár.

Hogy van-e globális üzenete annak, ami a zöld szigeten történik, korántsem egyértelmű. De a grönlandi olvadás akkor is érdekes, ha egyedi jelenségként, a világméretű összefüggésekből kiszakítva vizsgáljuk.

A szemrevételezéshez remek alkalom a Néprajzi Múzeum Jégszakadás című kiállítása: autentikus fotók, interjúk és videók a helyszínről, a grönlandi Ilulissatból Jorgen Chemnitz író-fotóriporter prezentálásában, olyan poszterekkel körítve, amely a laikust is képbe helyezi klímaváltozásügyben.

Ez az a műfaj – interaktív kiadásban –, mint amikor a National Geographic munkatársa Kenyában az Amazonasnál vagy a Bajkál-tónál megszólaltatja a helyieket: mondják el, mit kell tudnunk a vadorzásról/esőerdőirtásról/édesvízi fókákról, csak Grönland kevésbé közhelyes (mivel ritkábban kerül reflektorfénybe).

Az ottaniaknak a klímaváltozás a hétköznapok része: a fehér szín helyett ismét a sziget nevét adó – és egy korábbi felmelegedés emlékét őrző – zöld dominál, az olvadó gleccserek alól felszabaduló területek jég helyett szúnyogot teremnek, a kutyaszán és a motoros szánkó helyét a quad és a terepjáró veszi át. És jönnek az eddig a zord időjárással elriasztott turisták.

Grönland a klíma átalakulása nyomán rohamtempóban változik: „modernizálódik”, azaz kezd hasonlítani egyfelől az anyaország Dániához, másfelől a déli és a nyugati szomszédhoz: Izlandhoz és Kanadához. Az életvitel és a kultúra is átalakul, új fogyasztói és környezethasználati szokások jelennek meg, a régi Grönland úgy olvad el az őslakosok szeme előtt, mint a hó. A folyamat egyfelől ijesztő és fájdalmas, másfelől izgalmas. Chemnitz hangos-képes installációi hűen illusztrálják a kétarcú átmenetet.

Tanulság egyelőre nincs, inkább csak dilemmák vannak: lehet-e alkalmazkodni az egy emberöltőnyi időn belül lezajló klímaforradalomhoz, kik lehetnek a változás nyertesei és vesztesei, mennyit kell feladni a hagyományokból,mit lehet kezdeni a hozzáférhetővé váló termőfölddel és ásványkincsekkel, meg lehet-e őrizni a természeti és a kulturális értékeket? És ez már nem csupán grönlandi probléma: a változó klíma az egész bolygót átformálja, a kérdések többsége előbb-utóbb mindenütt aktuális lesz.