Mert mit kezdjünk akkor – példának okáért – Esterházy Péter 1984-ben megjelent Termelési regényével, amely a nem lineáris olvasnivaló iskolapéldája – nyomtatott könyvben. Ha el akarunk mélyedni benne, folyton hátra és előre kell lapoznunk. (Ezt persze nem mindenki szereti, némelyek esztétikai rosszallással leplezik restségüket.) Az igazi különbséget az olyan új generációs, interaktív „könyv” jeleníti meg, amilyet Mike Matas amerikai szoftverfejlesztő mutatott be tavaly népes és lelkes közönség előtt az Egyesült Államokban.

A korábban az Apple cégnél dolgozó, majd önálló vállalkozást alapító Matas Our Choise (A mi döntésünk) című munkája folytatása, továbbgondolása a politikus Al Gore Kellemetlen igazság című filmjének, amely a globális felmelegedésről, az ellene szükséges lépésekről szól. Az érintőképernyős iPaden és iPhone-on bemutatott összeállítás az audiovizuális kifejezési formák teljes skáláját felvonultatja; az ujj érintésével „lapozható”, és több ujjat egyszerre mozgatva változtatható a szöveg vagy a képek nagysága, elhelyezkedése. Különböző jelentésrétegeket, tartalmakat lehet elérni így.

Ma már sokak szerint a jövő az ilyen interaktív „könyveké”.Amai ember, főleg ha fiatal, egyre jobban kötődik a különféle „kütyükhöz”, olyanynyira, hogy egy nemrégiben közzétett brit vizsgálat szerint kitört a nomofóbia (no mobile-félelem): a megkérdezettek 66 százaléka szorong attól a gondolattól, hogy elveszti, vagy nem tudja működtetni okostelefonját. E kötődés is közrejátszhat abban, hogy Dél-Koreában bejelentették, 2015-ig „mobiltankönyveket” vezetnek be, átformálják a tananyagot erre a diákok számára élvezetes vizuális nyelvre, így tanítják majd a matematikát és a természettudományos tárgyakat, esetleg a történelmet és az irodalomtörténetet.

Mindez szóba került azon a budapesti bemutatón, amelyet a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MoME) kreatív laborja rendezett a közelmúltban a digitális kreatív könyvekről. Felelevenítették az első hazai kísérletet, Keresztes Dóra grafikusművész 1998-ban CD-ROM-on megjelent Kamramesék című munkáját, amely akkoriban túlságosan úttörő jellegű vállalkozásnak bizonyult, a még viszonylag kevés otthoni számítógép miatt nem váltott ki nagyobb visszhangot. (Jellemző, hogy legutóbb már 140 digitális mesekönyvet mutattak be a világ legjelentősebb gyerekkönyvmustráján, a bolognai könyvvásáron.)

Az uniós program keretében a MoME műhelyében most készülő újszerű olvasókönyv és játékcsomag remélhetőleg sikeres lesz, amely – talán meglepő – éppen a gyerekek szövegértését próbálja segíteni. Pedagógusok, pszichológusok és vizuális szakemberek egyaránt úgy vélik ugyanis, ez a látványos digitális arzenál alkalmas az olvasás játékos fejlesztésére. Láthattunk egy látszólag hagyományos könyvet is – a híres Bors néni mesével –, amelyet ha megfelelő programmal ellátott laptop kamerája előtt lapozgatunk, lejátssza az adott oldalhoz tartozó dalt.

A grafikus-tipográfus Nádai Ferenctől éles kritikát kaptak viszont az interaktív magazinok, mert a szakember szerint a szemet elkápráztatják, de egyelőre kevés a tartalmi mondanivalójuk. A hazai könyvészet és tipográfia doyenjének számító szakember úgy véli, a digitális könyvek és magazinok akkor lehetnek hasznosak, ha kiegészítik, többlettartalommal gazdagítják mindazt, amit a hagyományos könyvekből ki lehet olvasni.