Pár perces drámaadagok
Világszerte felismerték a rövid, frappáns webfilmekben, -sorozatokban rejlő lehetőségeket. Amerikában ezt már rendesen ki is aknázzák, akár A kategóriás mozisztárokkal. Hamarosan belevág egybe Tom Hanks, nemrég fejezett be egy másikat Kiefer Sutherland, a Friends (Jóbarátok) egyik szereplője, Lisa Kudrow Web Therapyja pedig már most nagy siker.
Ezekről beszélgetünk Horgas Ádámmal és Horgas Péterrel. Ádámot a websorozat magyar atyjaként emlegetik, amióta elkészítette az első magyar thrillerwebsorozatot, a Mab címűt. Ennek lett folyománya a Párduc projekt című szuperhős-webszéria, valamint a Webse (a webseries rövidítése) elnevezésű szabad médiabázis. Mindegyikben testvére, a látvány- és díszlettervező Péter volt a munkatársa.
A két Horgasnak nem kevés pénze fekszik ezekben a projektekben, de nem tűnnek túlzottan idegesnek. Időt kell adni – állítják, hiszen csak januárban indították a Webset. Hogy nem felesleges a befektetés, azt nemcsak az amerikai példák bizonyítják, hanem az a pályázat, amelyet a Magyar Telekommal együtt írtak ki. Nem is álmodtak arról, hogy a Téves hívás című, hétmillió forint összdíjazású pályázatra 53-an jelentkeznek kész websorozattal, bennük olyan ismert színészekkel, mint Fullajtár Andrea, Vándor Éva, Hegedűs D. Géza, Kamarás Iván vagy Koltai Róbert. Azt mondják, a pályaművekből húszat simán levetíthetne bármelyik tévécsatorna, és négy-öt akár nemzetközi versenyen is elindítható. Minimum háromrészes sorozatot vártak, legalább tizenöt perces összidővel. Kitétel volt még a telekomos termékelhelyezés. Ma lesz az eredményhirdetés és a díjkiosztás az Uránia kávézóban.
A webszéria még messze nem kitaposott út Magyarországon, a műfajnak ugyanakkor – bármennyire furcsán is hangzik – kedvez az aktuális művészetpolitikai helyzet. Hiszen a film és a színház állami támogatása jelentősen megcsappant, teljesen bizonytalanná vált. Sokan maradtak munka nélkül, ezért muszáj új finanszírozási formákat keresni. Amerikai mintára Horgasék kidolgoztak a projektjükhöz egy támogatói modellt, az úgynevezett crowdfundingot, vagyis tömeges támogatást, amellyel a civil szférát akarják megcélozni. Tudják, elég lassú folyamat lesz ez itthon, sokan félnek pénzt adni ismeretlen projektekre, de igyekeznek motiválni őket azzal, hogy a szponzorálásért cserébe hirdetési lehetőséget kapnak a szabad médiabázisban.
A Magyar Telekommal közös pályázat egyébként kitermelt egy modellt: hogyan hirdetheti a termékét egy cég filmes eszközökkel. Ezen felbuzdulva több vállalkozás is megkereste a Webset. Olyanok is jelentkeztek, melyeknek a kereskedelmi tevékenység mellett a társadalmi, edukációs haszna is fontos.
A Websen nincsenek trükkök, a számok önmagukért beszélnek: kattintanak a filmre vagy sem? A Mab thrillert 400 ezren látták, a Téves hívás pályázat 53 pályaművét összesen több mint 1,5 millióan. Ez persze még nem hasonlítható össze az amerikai számokkal, de azért a magyar filmekével már érdemes összevetni. Természetesen a webszériák költsége is jóval alacsonyabb, mint a mozifilmeké. Az első magyar websorozat, a Mab kapcsán kiszámolták, mi lett volna, ha…? Mármint ha nem dolgozik ingyen mindenki, helyszínként nem Horgas Ádám lakását használják, és a rendező-producer nem áldoz rá félmillió forintot a saját zsebéből... A kalkuláció szerint a 16 rész körülbelül 25 millió forintba került volna,míg ugyanez moziként 500-600 millióba.
Egyelőre maximum 1-2 milliós projektek léteznek Magyarországon, hogy melyikre mennyit költöttek, nem tudni. Bárki felteheti új szériáját a Websere – és ami igazán jó, ahhoz az alapítók külön promóciót is hozzárendelnek, például a Webse tv műsorán keresztül. Az oldalon szinte az összes magyar websorozat elérhető.
A Webse egyébként nemcsak a filmeseknek akar lehetőséget adni, hanem a színházi szakmának is. Az alapítók egyelőre azt tapasztalják: a társulatok nehezen értik meg a virtuális lét fontosságát. Képtelenek túllépni a megszokott működési és támogatási formán. Pedig csak annyit kellene tenniük, hogy regisztrálnak az oldalon, és teljesen ingyen promotálhatják előadásaikat, programjaikat. Nagyon sok színházzal beszéltek erről, és összesen kettő vágott bele, miközben a többi kemény pénzeket fizet a facebookos, iwiwes hirdetésekért. A színházak egyébként nemcsak előadásaikkal hívhatnák fel magukra a figyelmet, hanem akár olyan kisfilmeket is gyárthatnának, mint a fent említett belga tévétársaság. A színészek önmaguk is élhetnének a lehetőséggel, ha használják az oldalt. Mivel névvel regisztrálhatnak, csakis rajtuk múlik, hogyan „adják el magukat”. Nyilván nehéz odavésni, hogy most rúgtak ki, megszűnt a társulatom, de hogy ez a felület castingtér lehet, az biztos.
A működtetők kutatási felületet is látnak az oldalukon: fotókat, írásokat, tapasztalatokat lehet itt gyűjteni, amelyek beilleszthetőek a produkciókba. Ezt teszi majd Horgas Péter a készülő Gárdos Péter mozifilm, a Hajnali láz című esetében, amelynek ő a tervezője. Sőt, mivel a Webse produceri vállalkozás is, nemrég hirdették meg a Hajnali láz sajtófőnöki állását. A nyertes – a producerrel és a film művészeti stábjával egyeztetve – 15 millió forintos költségvetés felett diszponál.
Hogy az alapítók mikor látnak ebből pénzt, azt nem tudják, ami eddig bevétel volt, azt mind visszaforgatták a fejlesztésbe, ráadásul maguk is szeretnének pályázatokat kiírni, és ezzel a szakmabelieket ösztönözni arra, hogy csatlakozzanak az oldalhoz. Olyan projekteket terveznek még, amelyek nem feltétlenül filmesek, hanem mint amivel mindketten az elmúlt húsz évben foglalkoztak: színházi, esélyegyenlőségi, vidékfejlesztési ügyek.
