Erre is mondhatjuk: de a miénk. Európa legveszélyeztetettebb rágcsálója, a délvidéki födikutya nem az a kimondottan szép állat. Inkább csúnya.

A földikutyának nincs szeme és fülkagylója, ami talán magyarázható azzal a nem elhanyagolható körülménnyel, hogy kizárólag a föld alatt él. Roppant erős fogait ellenben megirigyelhetnénk. Velük ássa ki sokszor száz méter hosszú járatrendszerét.

A földikutya életterét folyosók, üregek és kamrák alkotják. Az állandó járatok fala rendkívül kemény, mert az állat a felesleges földet az orrával a falakba döngöli. Rendszerint jó mélyen húzódnak az alagutak: a földikutya mindig biztonságban érezheti magát bennük. De vannak ideiglenes (táplálkozó) járatai is, ezek a talajfelszín közelében, a gyökérzónában futnak. Élőhelye a füves puszta, de volt idő, amikor a kiskertekben is gyakori vendég volt. Amikor még sok volt belőle.

Két éve a zöldminisztérium természetvédelmi hivatala tett közzé egy földikutya mindentudót. Innen tudom, hogy a rágcsáló elsősorban a föld alatti növényi részeket (gumók, hagymák, gyökerek) fogyasztja, de ha módja nyílik rá, a föld feletti részeket (szárak, levelek, gyümölcsök) is szívesen megeszi. Raktáraiban kultúrnövények (burgonya, répa, hagyma, fokhagyma, cukorrépa, petrezselyem, karalábé) és dísznövények (dália, kardvirág, tulipán) föld alatti részeit tartalékolja. Táplálékát tavasszal és ősszel gyűjti be, télen és nyáron a korábban felhalmozott készleteit éli fel.

A Kárpát-medencében öt, genetikailag eltérő, másutt elő nem forduló faj honos. Mind veszélyben van, de a délvidéki földikutya áll legközelebb a kihaláshoz. A faj teljes világállománya nem több háromszáz példánynál, ebből kétszáz hazánkban él. Ha nálunk eltűnne, az egy emlősfaj bolygónkról történő kihalását jelentené!

A földikutyák megmentésének programját áprilisban Ásotthalmán indították el. Ha majd a kiskerttulajdonosok megint lapáttal támadnak rájuk, a Tanyákért Egyesület tagjai boldogan dörzsölik össze kezüket: sikerült, amit akartak!