Természetesen a méltán népszerű museum.hu-é az első célzott lövés. A site a Kárpát-medence egyik leghaloványabb grafikai teljesítménye, tudva tudjuk például, hogy a Ctrl gomb és a görgetőgumi célirányos használata révén (mai rohanó világunkban) akár egy borbogarat is meg lehet műteni, aztán szépen összevarrni, hadd menjen, de mégis azt mondom megint: ha már van egy monitornyi felület, miért ódzkodnak használni?

Kicsit olyan ez, mint az én titkos defektusom, hogy a nagyon szép és drága karácsonyi szalvétákat nem merem bepiszkítani az iszamos szájammal, és nem értem miért, hiszen azért vannak, bár ez most már nem titok, viszont én legalább meg akarok gyógyulni. Egy szó mint száz, indítóoldalnak itt van nekünk egy fél képernyőre összezsúfolt, nem túl tetszetős betűtenger, hasábokra osztva, amelyek közül az egyik a cipőmig lóg, a másik a térgyemig, a harmadik meg a mellyemig, meg pillanatnyilag négy fotó, amelyeket egészen meglepő módon óriásira lehet nyitni, rá adásul még jók is, különös.

Mindezzel szöges ellentétben áll az, ami a tartalmat és a szolgáltatások nívóját illeti. Bár a start nem hibátlan, mindjárt a főcím alatt, a keresés, a hírlevél, a webmail menüpontok mellett ott van például egy opció, hogy látássérülteknek, amely egyáltalán nem működik, na de aztán jön a „mozgáskorlátozottaknak” pont, amely igen; lényegében azon intézmények listáját adja ki, amely a szabad közlekedésükben gátolt embertársaink által is látogathatók, bár a telefoni egyeztetés nem árt, egy olyan belügyies, fekete bakelitkészüléket képzeltem el, gyöngyházfényű tárcsával.

A főlap a Hét múzeuma sorozattal folytatódik, a kékre hangolt blokkban látogatásomkor a kellemes képzeteket keltő nevű Pénzügyőr- és Adózástörténeti Múzeummal ismerkedhetett a cserkész, majd a múzeumi hírek szépen illusztrált folyamába vetheti bele magát az olvasó, utóbb a hét időszaki és állandó kiállításává választott tárlattal barátkozhat, végül pedig az idevágó, aktuális pályázatokkal. A középső hasáb a nyitó- és a zárókiállításokra hívja fel a figyelmet, ugyancsak szépen körítve, a harmadik pedig azokról az eseményekről ad áttkintést, amelyek a honlap témájába vágnak ugyan, de nem feltétlenül múzeumi terekben. A bal oldali menüsor eseménynaptárral kezdődik, amelyben mindenekelőtt a tavalyi Kulturális Örökség Napjáról, valamint a múlt évi Múzeumok Éjszakájáról lehet hasznos információkat szerezni, de aztán jön egy korrekt kiállításajánló, egy pályázati útmutató, sőt ide van linkelve a Magyar digitális múzeumi könyvtár és a honi tájházak honlapja is, amiért külön köszönet.

A magyarmuzeumok.hu teljesen más felfogásban született: nem annyira térképnek szánták, inkább tán itinernek, és az is lett, nem is akármilyen. A magát magazinnak nevező site, amelyet a Pulszky Társaságnak, azaz a Magyar Múzeumi Egyesületnek köszönünk, csinos, modern, szélesvásznú. Főoldala a legaktuálisabb kiállításokat, attrakciókat bemutató diavetítéssel kezdődik, az ember az egymást váltó témák közül kényelmesen kiböki az őt leginkább érdeklő újdonságot, én például A paraszti gazdaság gépesítése c. opciót választottam és nem bántam meg, ti. annyi mindent megtudtam a szentendrei szabadtéri múzeumban bemutatott körmös Hofherr traktorról, hogy egészen biztosan nem fogok kivirblizni miatta a Pilisbe. Lejjebb négy szép blokkban ugyancsak viszonylag friss, múzeumi témákat feldolgozó híreket talál az olvasó, aki itt megtudhatja például, hogy nemrég természetvédelmi program indult Európa egyik legveszélyeztetettebb emlősfaja, a délvidéki földi kutya (figyelem: ritkább, mint az óriás panda) megmentése érdekében, hogy mely műemlékvédelmi projektek kaptak legújabban szakmai elismerést vagy citromdíjat, mit több, azt is, hogy mit érdemes a leginkább megnézni az adott héten.

Még lejjebb remek, bár némelykor lejárt szavatosságú fotógalériák várják a nagyérdeműt, amely alant múzeumi vonatkozású blogokba futhat bele, valamint egy virtuális kiállítások, egy digitális gyűjtemények valamint egy örökség klaszter című szelvénybe, közelebbről izgalmas és hasznos linkekbe, mondjuk például az Ermitázs digitalizált kollekciójába. Persze a magyarmuzeum.hu is gondoskodik arról, hogy a közönség ne csak azt lássa, amit kimondottan a kegyelmébe ajánl, van oldalt egy kalendárium (eseménynaptár), ahol az is kibukik, amit nem.