Háló vagy pókháló?
Túlzás lenne azt állítani, hogy a lépés nyílt kapituláció a Wikipédia előtt, az viszont tény, hogy az Encyclopaedia Britannica az interneten él tovább, és a szerkesztőség egyre több fogást emel át a Wiki-kelléktárból.
A redőny lehúzása előtt azért még utoljára beindult az üzlet: a nyomtatott kiadásmegszűnésének hírére a kötetek forgalma megugrott, a még raktárban lévő 4000 könyvcsomag pillanatok alatt elkelt (ráadásul a másodlagos piac is felvirágzott: a hivatalosan 1400 dolláros ár „kéz alatt” 3200 dollár is lehet bontatlan csomag esetén). Ez a történet azonban már inkább a könyvgyűjtőkről,meg az első és az utolsó kiadások rendszerint irracionális árazásáról szól. A valóságos keresleti viszonyokat ugyanis sokkal jobban jellemzi, hogy az elmúlt 12 hónap átlagában heti hatvan csomag fogyott,míg a bejelentés pillanatától heti ezerre nőtt a tempó (igaz, a 90-es évek elején még évi 120 ezer, azaz hetente nagyjából 2 ezer kelt el).
A nyomtatott változat 224 éves sztorija most véget ér, ám a kiadvány jövője az online világban biztosítva van – ez azonban egy olyan mezőny, amelyben az Encyclopaedia Britannica jelentős hátránnyal indul. A legnagyobb vetélytárs kétségtelenül a Wikipédia, amelyhez igazodva a Britannica kénytelen egyre több tartalmat ingyenesen hozzáférhetővé tenni (a teljes online verzió fizetős), és arra is rákényszerül, hogy teret nyisson a közösségi szerkesztés előtt. Itt még csak az első lépéseknél tartanak: az olvasók is írhatják és szerkeszthetik a szócikkeket, de a végső jóváhagyás vagy elvetés a professzionális szerkesztők jogköre. Az online Encyclopaedia Britannicának jelenleg félmillió előfizetője van, ami soknak tűnik ugyan, ám a Google rendszerint előrébb sorolja a Wikipédián föllelt találatokat és az utóbbi lexikont (gyorsabban frissülő, gazdagabb, díjmentesen használható tartalma miatt) százmilliók olvassák.
I!
CÍM: http://www.britannica.com/
AZ ELŐ FIZETŐK SZÁMA: 500 000