Hazai úttörőnek azonban a főként szakkönyvekkel foglalkozó Typotex Kiadó tekinthető: 2008-ban próbálkozott először digitális művekkel. Votisky Zsuzsa igazgató azonban még ma sem biztos abban, hogy ez hosszú távon beválik. Az elején még azt hitte, a kereskedők megoldják azt a feladatot, hogyan lehet a nyomtatásra készült szöveget elektronikusan fogyaszthatóvá tenni. Ám csalódott, a kiadónak kellett lépnie. És öt év elteltével még mindig jogosnak érzi a kérdést: nem csak átmeneti játék-e az e-könyv, mint a multimédiás CD-ROM volt, amelynek nagy jövőt jósoltak, és mára visszaszorult?

Biztos, hogy a válaszadásban előttünk jár a németországi kiadás, ha nem is mérföldes léptekkel. A tekintélyes S. Fischer Verlag digitalizációval foglalkozó szakembere, Carsten Schwab elmondta, a széles német könyvpiacon 2009 óta van jelen az e-könyv, az Amazon és a Sony akkor jelent meg olvasóeszközeivel. Mára mind a kiadók, mind a kereskedők alkalmazkodtak az új követelményekhez. Jóllehet még mindig csak 2-3 százalékos részesedést ért el az e-könyvek forgalma Németországban (miközben Észak-Amerikában 20 százalék körülit, Magyarországon viszont még az 1 százalékot sem), de a következő 3-4 esztendőben – a jelenlegi irányzat alapján – 15 százalékra növekedhet az arány. – Még mindig úttörő fázisban vagyunk, folyton vizsgáljuk, hogyan viselkednek a termékek a piacon, és egy ideig még nem keresünk velük, mert a fejlesztések jelentős befektetéseket igényeltek – tette hozzá Schwab, aki a folyamatot megfordíthatatlannak tartja, és a magyar kiadókat arra biztatta, rugalmasan, kezdeményezően lépjenek föl e területen. Fontosnak véli, hogy ne egy-egy mű nyomtatott formájából induljanak ki, hanem párhuzamosan, a nyomtatottal egy időben készítsék el és dobják piacra az e-könyv-változatot is. Hozzáfűzte, Amerikában kezdetben nagy különbség volt a hagyományos és az elektronikus könyvek ára között – 29 és 9 dollár –, ám mostanában a kiadók megpróbálják a kettőt közelíteni egymáshoz. Szeretnék, ha Németországban nem is lenne számottevő eltérés – a magas költségek, a többi között a drága másolásvédelem miatt.

Közbevetőleg: nálunk eleve sokba kerülnek az e-könyvek, a külföldi kézben levő Akadémiai Kiadó például –amely ugyancsak tartott e-könyv-bemutatót a fesztiválon – 90 százalékos mértéket tartana indokoltnak, de levitte árait 80 százalékra. Szakkönyvek esetében ez még elmegy, de szórakoztató és szépirodalom e-változatát ilyen árszinten aligha lehet vonzóvá tenni. Fontos megjegyezni, hogy nálunk teljesen indokolatlan a nyomtatott és az e-könyv áfája közötti óriási különbség (27 és 5 százalék), mert egységes 5 százalékos áfakulcs esetén 22 százalékkal olcsóbban, vagyis a nyomtatott változat alig több mint feléért lehetne digitális könyvhöz jutni. Az Akadémiai Kiadónál viszont kitalálták az olcsón kölcsönözhető e-könyvet, amely havi vagy éves előfizetéssel érhető el. Ez az e-könyvtár igen vonzó modellnek látszik, jövőt jósolunk neki.

A Kossuth új kezdeményezése pedig az e-könyv-írói pályázat, amelynek első fordulója most zárult le. 172 pályamű érkezett, 163 irodalmi és 9 ismeretterjesztő alkotás. A díjazottakkal együtt mintegy 45 munka érdemes arra, hogy a kiadó e-könyv-kínálatát gyarapítsa.